Átkelünk a Szuezi-csatornán (Port Said, Port Fouad - Ishmalia - Szuez), 2008. október 18-22.
okt. 18. Port Szaid - Ishmalia (44 tmf = 78 km)
Vajon ma elindulunk? Reggel meg probaltunk egyiptomi zaszlot venni a hajora, de nem kaptunk. Megkerdeztuk a kikotomestert, mondta persze, van neki, mindjart hoz. Egy perc mulva hozta. 120 egyiptomi font (4800 Ft). Eddig a zaszlokat max. 1000 Ft-ert vettuk... (1 egyiptomi font ~ 40 Ft).
9.30-kor meghoztak a "szamlat", egy feher papiron kezzel irva, tetelesen felsorolva, hogy miert mennyit kernek, semmi mas. Osszesen 380 euro. Ez a bejelentkezesi dijat, a csatornaatkelest, az ugynoki dijat, a 3 egyhonapos vizumot, a kikotodijat es a baksist (akik nem jottek a hajora, azoknak a dija) tartalmazza. Megjott a pilotunk is. 9.45-kor indulas.
A 160 km hosszu Szuezi-csatornaban Port Szaid es Szuez kozott kb. feluton van egy megallohely, Ishmalia. Epitettek ide egy steget, ahova a vitorlasok kikothetnek. Hallottunk mar olyat, hogy valakik egyszerre motoroztak le a 160 km-t, nekunk ez a 4 csomonkkal 24 orat jelentene, es nem lehet ejszaka menni a csatornaban. Ma tehat eddig megyunk, itt ugy tervezzuk, hogy egy napot maradunk, megnezzuk a franciak epitette hazakat, es egy muzeumot. 44 tmf motorozas var rank.
Almi keszitette a fotot a pilotunkrol. Rendes volt vegig, leszamitva, hogy egyik cigit a masik utan szivta. Van ket lanya, megmutatta a fotoikat a mobiljan. 6 es 12 evesek, de mindketto kendot viselt, mint a muszlim nok.
Delrol, Szuez felol jott a sok kontenerszallito. Egesz nap oket neztuk. Mindket part homokos, sivatagi a taj, halaszcsonakok jonnek-mennek koztunk es a nagy hajok kozott.
Ritkan bukkan fel ilyen szep zold novenyzet ezen a videken.
Elvileg 5 csomo a minimalis sebesseg, amivel keresztul lehet menni a csatornan. Mi folyamatosan kimeljuk a motort, ezert mindig 4-gyel megyunk. Most se tettunk maskent. A pilot allandoan mondta, hogy gyorsabban, gyorsabban. Egyiptomban az elso pillanatokban hamar megtanultunk egy dolgot, de azt eleg jol. Itt mindenki ossze-vissza hazudik nekunk, hat mi sem okozunk nekik csalodast. A pilotnak azt valaszoltuk, hogy mar igy is 6-tal megyunk. Sebessegmeronk nincs, csak a GPS mutatja, azt meg persze nem raktuk ki. Mindegy, mit gondol a pilot, most ugy lesz, ahogy mi akarjuk.
Mondtuk neki, ha azt akarja, hogy meg gyorsabbak legyunk, akkor engedje meg, hogy felhuzzuk az orrvitorlat. A kellemes eszakrol fujo hatszelben gyorsabban mehetunk, mint motorral. Neha megengedte, pedig szigoruan tilos. Amikor kozeledtunk a bizonyos merfoldenkent felepitett ellenorzopontokhoz, akkor meg latotavolsagon kivul lehuztuk a vitorlat, kesobb ujra fel. Neha egy-egy aramlas is megtolt minket, maskor epp ellenkezoleg. 18.15-re ertunk Ishmaliaba.
A pilotnak enni es inni kell adni az ut soran, ez a szokas. A vegen pedig baksist. Megkerdeztuk az ugynokeinket, mennyit jelent ez. 30 $. Huhhh. Mivel Egyiptom alapeleme a baksis, es tudjuk, hogy ezek az emberek sokkal szegenyebbek, mint mi, raadasul a pilotunk nagyon rendes volt vegig, adtunk neki 20 eurot, mivel a dollarbol kifogytunk, tovabba szines ceruzakat a gyerekeinek, es ket szendvicset a visszautra, Port Szaidba. Nem akarta elhagyni a hajot, mert ez keves. Erre most mit mondjak... Kap egy fizetest, ha semmit se adunk, akkor is meg kell csinalnia ezt a munkat, mert ezert fizetik. De ez rengeteg penz a semmiert. Engem ugy megdobbentett, hogy azonnal visszakertem mindent. Persze nem adta. Denessel kesobb megbeszeltuk, hogy nyilvan igy kell viselkedniuk, hisz bennunket tobbet nem latnak viszont, hat meg kell probalniuk annyit kiszedni belolunk, amennyit csak tudnak.
Sajnos a baksisrendszeruk, a hazugsagaik bearnyekoltak egyiptomi utunk elso idoszakat. Kesobb azt hittuk mar tudunk mindent, mit hogyan kell lereagalni, de mindig megleptek minket valami ujjal. Ket honap ittlet kellett ahhoz, hogy beleszokjunk, es mar csak egy kezlegyintessel intezzuk el a dolgokat. Valahogyan mindig minden megoldodik, insha Allah, ha Isten is ugy akarja. Ezt mondtak nekunk mindenre, hat atvettuk mi is ezt az eletfilozofiat, es minden sokkal konnyebb lett egyszerre.
okt. 19. Ishmalia
A kikoto nagyon kellemes, Port Fouad utan maga a paradicsom. Valami miatt a nok itt se kaptak zuhanyzot a noi mosdoba, csak a ferfiak. Denesekkel mentem zuhanyozni, orkodtek, amig furodtem. A szagokkal itt is baj volt, a kismacskak ide jartak be szarni. Naponta 16 $ volt a kikotodij. Kaptunk vizet es aramot is.
A kikotot oriztek, eloszor a bejaratnal, aztan meg egyszer a hajoknal. Volt egy nagyon jo jatszoter is a kikotoben, Almi sok fotot keszitett, kulon-kulon az egyes jatekokrol, csak ezt rakom ide, ott ul az egyik or. Egyedul jart ide picur, az orok vigyaztak ra, es mindig talalt itt gazdag arab anyukakat a gyerekeikkel, akik a kikoto ettermebe jottek. Veluk jatszott. Volt meg egy kislany, vele egykoru, anyukaja a mosdora felugyelt, vele minden nap egyutt rajzolt, autozott a hajonk elott az egyik asztalnal.
Bubosbankakkal mar Izraelben is talalkoztunk a parkokban, Haifa jachtkikotoje is teli volt veluk. Most Ishmaliaban is gyonyorkodhetunk bennuk:
All itt egy vitorlas (nem ez a hatalmas fahajo a lenti kepen), a Del-afrikai Koztarsasagbol jottek vele, korbevitorlazzak Afrikat, mar az Atlanti-oceanon, Foldkozi-tengeren tul vannak, most mennek le delre, haza. Egy kozepkoru hazaspar, 17 eves fiuk, es a fiu baratja. Gazdagok, mondtak magukrol, a fiuk akarta az egeszet, o tud vitorlazni, de meg kiskoru, hat a szulok elkisertek. Vettek neki egy hajot, felszereltek, es most lassan befejezik az utat. De Egyiptommal nagyon elegedetelenek. A feleseg is kiakadt, ki se akart jonni a hajobol. Ok azon a napon hagytak el Port Fouadot, amikor mi megerkeztunk. Es azota varnak (3 napja) egy pilotra. Allitolag mar tobb szaz euro baksist adtak a kikotokapitanynak, hogy jojjon pilot. A kikotomester minden este megigeri nekik, hogy holnap 10-re itt lesz egy, keszuljenek fel. Harom napja minden reggel indulasra keszen varnak, aztan elmulik 10 ora, es nem tortenik semmi.
Mi a mai nap maradni akartunk, szetnezni Ishmaliaban. Az 1860-as evekben alapitotta a varost Iszmail pasa, a csatornat epito mernokok es munkasok szamara. Rola neveztek el a telepulest. Orzott, europai stilusu villak sorakoznak sok helyen hatalmas teraszokkal es kertekkel.
Megneztuk az Ishamlia Muzeumot is, ahol a csatorna asatasa soran felbukkant regeszeti leleteket allitottak ki. Es nehany faraokori szfinxet is. Almi az egyikbe bevagta a terdet, latvanyosan verzett, az orok azonnal jottek, be akartak vinni egy szobaba, stb. Nagyon segitokeszek voltak, de egy zsepi eleg volt. Egyiptomban az iszlam a hivatalos vallas, de a keresztenyseg (kopt keresztenyek) befolyasa is meghatarozo. Ishmaliaban is sok kopt templomot lehet talalni a mecsetek mellett. Eloterben egy kopt templom, hatul egy mecset minaretjei.
Alminak hamar talaltunk jatszoteret. Es iskolasokat, akik szivesen anyaskodtak felette. Picur nagyon elvezte, csak sajnalta, hogy nem ert arabul.
Bevasarlas, internetezes utan vissza a hajora. Delutan egy ures hatizsakban kivittunk egy 10 literes benzinkannat, es a szamtalan benzinkut egyikenel a helyi aron 40 Ft/ literert vettunk dízelt. Aztan becsempesztuk a katonai ellenorzes mellett. Elotte meg vasaroltunk par dolgot, igy teli voltak a kezeink reklamszatyrokkal, a katonak nem neztek meg a zsakot.
Denes kifizette a kikotodijat, es meg egyszer tudatta a kikotokapitannyal, hogy holnap megyunk el, az agentunk holnapra igert egy pilotot. "Insha Allah" - volt a bucsuzas. Ha Isten is ugy akarja.
okt. 20. Ishmalia
Figyeltuk reggel a halaszokat, mikozben vartuk a pilotunkat. A del-afrikai csalad is varta. Mar negy napja varja. 11-kor ujra elmentek a portara, hogy hol a pilot. Mar teljesen megszoktak, hogy igy telik a delelott. Mi felhivtuk az agentunket, hol a mara igert pilot. Mondta, hogy azonnal utananez. A del-afrikaiak nem tudjak elerni telefonon az ugynokuket, miota elhagytak Port Szaidot. Ok teljesen a kikotomester kezeben vannak. Vegul jott ket pilot, egyik a del-afrikaik hajojara, egy meg hozzank, de mert tul keso volt, a mi 5 csomonkkal nem indulhattunk el, igy a pilot a tegnap erkezett nagy fahajora szallt fel. Micsoda mazlistak! Nekunk pedig holnap reggel 6-ra igertek egy masik pilotot. Szoval ujabb 16 $-t ki kell fizetnunk a kikotoert. Denes apukaja november 2-an erkezik Kairoba, addig Hurghadaba kell ernunk, ott elintezni a hajos engedelyt, hogy vitorlazhassunk vele a Voros-tengeren, helyet csinalni neki a hajoban, kiheverni a jo esetben egy hetes vitorlazast a a Szuezi-oblon at, es meg elutazni Kairoba. Latva az itteni ugyintezest, kicsit megremultunk, hogy kifutunk az idobol.
Ma is setaltunk, interneteztunk, jatszotereztunk, ujra jottek a kislanyok, Almival jatszottak. Dízelt csempesztunk, kozben talalkoztunk az egyik jatszoteres kislannyal, aki mar puszit is adott Alminak es nekem. Este jott egy angol vitorlas, rajta 2 idos par. Torokorszagbol jottek, az egyik pare volt a hajo, a masik par Torokorszagban hagyta a vitorlasat, es penzert segitett athozni Egyiptomba a hajot. Holnap Kairoba utaznak egynapos varosnezesre.
Ma este is kifizettuk a kikotodijat, es ujra szoltunk, hogy megyunk holnap, reggel 6-ra jon a pilotunk. "Insha Allah." Valami biztatobbat is mondhatna, ez mar kezd az idegeinkre menni.
okt. 21. Ishmalia
Reggel 5-kor kelunk, hajo menetkesz. 6-kor meg sehol senki. Setalgatunk fel-ala. Almi is felebred. Egyutt setalgatunk harmasban. Probalunk valakit, ort, katonat, kikotokapitanyt, akarkit talalni. Sehol senki. 8-kor jon az or, katonak meg nincsenek, kimenni nem lehet a kikotobol. Az or persze nem tud semmit. Kesobb jonnek a katonak, elindulunk ki, kerdezzuk oket, mondjak, hogy ma nem jon pilot, mert warshipek mennek at a csatornan. Felhivjuk az agentunket, 10 percet ker, hogy utananezzen a dolgoknak. 10 perc mulva visszahivjuk, mert o persze sohase hiv vissza, es kozli, hogy 10-re jon egy pilot. Nem is mennek ma warshipek, mondja.
Denes lefekudt pihenni, szolt, hogy ebresszem 1/2 10-kor, ha elaludna. Kint jatszottunk ALmival, 10-kor ebresztem Denest. "Kint sorban allnak a pilotok?" - kerdi tolem. Hat persze, versengenek ertunk. Hivjuk ujra az ugynokunket. Ne izguljunk, jon ma pilot. Nem izgulunk, csak tehetetlenul varakozunk. Tegnap is jott 11 utan egy, de mert mondtuk, hogy a max. speed 5 csomo, igy nem mehettunk el. Nem gond. Ha tenyleg jon valaki, akkor ezt fogjuk mondani csak lazan, egyiptomosan: "Good engine, light boat, 8 knots minimum!" (Jo motor, konnyu hajo, 8 csomaval megy minimum.) Nem suthettuk el jo kis mondatunkat senkinek, mert nem jott senki. Csomo penzt eltelefonaltunk a mobilrol, mennyi idegeskedes, keszenleti allapot, es ujabb 16 $. Egyikunknek sincs jo kedve. Eddig lelkesen olvastam az egyiptomi utikonyveinket, most rajuk se birok nezni. A konyvespolcrol levettem egy Matisse-rol szolo konyvet. Sikerult teljesen kikapcsolodnom. Almi kozben kint jatszott a stegen a gazdag arab szulok gyerekeivel.
Este a kikotomesternel a szokasos vizit, ujabb 16 $. Szinte veszekedett Denessel, hogy hogyan kepzeli, hogy az agentjet annyiszor felhivja. Mint kiderult az agentunk meg ot hivogatta, hogy adjon nekunk pilotot. Mindig is sejtettuk, hogy innen fuj a szel. O donti el, hogy elenged-e vagy sem. Ezek utan ujabb Insha allahhal bucsuzott, de meg hozzatette, hogy majd meglatja, lesz-e holnap pilot vagy sem...
Mar csak nevettunk az egeszen. Ezen mar nem lehet bosszankodni. Senkihez nem tudunk segitsegert fordulni. Es ekkor megjottek az angolok is, nagyon duhosnek latszottak. Kiderult, hogy a kikotomester szervezte nekik az utat Kairoba, es az elejen lefixaltak az osszeget, 200 $-t. Most a duplajat akarta elkerni toluk. Veszekedtek, aztan az angolok mar nem tudtak mit mondani, es azt mondtak varatlanul, hogy hivjak a rendorseget. Ez volt a varazsszo. A kikotomester azonnal lecsitult, elvette a 200 $-t, es elengedte az angolokat. De az angolok se tudjak, hogy ezek utan szamithatnak-e masnap pilotra vagy sem.
okt. 22. Ishmalia - Szuez (45 tmf)
Denes felebredt hajnalban, mert hangokat hallott a stegen. Hajnali 5 volt, gyorsan kiugrott az agybol, egy pilot mar beszallt az angolokhoz. De elotte meg mondta Denesnek, hogy hozzank is jon majd egy. Denes ezzel ebresztett, en meg kozoltem vele, hogy csak akkor kelek fel, ha mar itt ul a kokpitban. 3/4 6-kor ebresztett ujra, itt van a pilotunk, indulunk. Erre mar felkeltem. Picur is.
Ket tavon is keresztulmotoroztunk utkozben. A Nagy- es a Kis-Keseru-tavakon. Utkozben mondta a pilotunk, hogy a kisebbik to utan lesz egy hid, azt lezarjak 12.30-kor. Katonak mennek majd at rajta tankokkal. 1-2 orat tart az atvonulas. Addig varnunk kell. Ezert siessunk, hogy meg a lezaras elott aterjunk. Az egyiptomiak az elmult egy hetben teljesen eljatszottak elottunk szavahihetoseguket. Mint a kiskondas meseben maga a kiskondas a falubeliek elott. Azt hittuk hazudik, hogy gyorsabban menjunk. Denes nem valtoztatott a sebessegen, de most is kertuk a pilotot, hogy felhuzzuk a vitorlat, es nagy nehezen megengedte. Ilyenkor mindig gyorsabbak voltunk.
Epp akkor ertunk a hidtol egy merfoldre, amikor lezartak. 12.30-kor... Az aramlas sodort bennunket a hid fele, de nem mehettunk a katonak kozelebe, vissza kellett motoroznunk mindig. Egy ora mulva szabad volt az ut. A pilotunk reggel egy ures cigis dobozzal jelent meg a hajon, kert cigit, mondtuk, nem dohanyzunk. Kegyetlenek voltunk. Mikor a vegen 16.30-kor megerkeztunk Szuezbe, ahol csak mooringkotelek vannak az obolben, tehat nem lehet parthoz kotni, a pilotunk mar nagyon ki volt ehezve a cigire. A partrol kijott a pilotert egy motorcsonakban Kalkan, a fekete kikotoi mindenes. A pilotnak adtunk 10 $-t es 4 doboz cigit. Ugy megorult, hogy a penzre nem is mondott semmit. Azert meg probalkozott, kert egy simlis sapkat. Nem volt olyan, amit neki adhattunk volna, igy elmentek. Aztan kieveztunk. Kint megtudtuk, hogy 17 $-t kell fizetni, hogy itt ejszakazunk. Volt egy mosdo zuhannyal, ahova bekoltoztunk jo fel orara. Aztan meg sotetben setaltunk egyet Szuezben, a kikoto kozeleben.
Talaltunk egy pekseget a lakotombok kozott, rengeteg arab vasarolt ott, nagy volt a valasztek, legalabbis a peksutik formajat tekintve. Mindenbol vettunk egyet, aztan mentunk fizetni. Tobb kilo peksutiert 10 egyiptomi fontot kertek, az 400 Ft. Ez volt az egyetlen hely, ahol nem csaptak be bennunket Egyiptomban. Mashol egy darabert kertek ennyit, ugy kellett lealkudni. Volt mellette egy kis bolt, ott is sokkal olcsobb arakat mondtak mindenre, mint barhol mashol. Hogy ennek mi az oka, talan, hogy ide nem setal el turista. Mi szeretjuk azokat a helyeket, ahol a helyiek kozott lehetunk, ahol jobban lathatjuk hogyan elnek, ezert is boklaszunk el ilyen helyekre.
A kikotoben volt egy jatszoter, este 8-ig maradtunk Almi kedveert. Szoltunk Kalkannak, hogy masnap reggel 6-kor indulni akarunk. Mondta, hogy nem megy, mert csak reggel lesz itt a kikotomester, akinel kijelentkezhetunk. Vegul megcsinalta o maga a kijelentkezest, adtunk neki egy doboz cigit. Polot is kert Denestol, de csak jo minosegut, markasat. Ezen jot nevettunk. Denesnek 2 alkalmi poloja van a hajon, a tobbi szakadt, foltos, hajos polo. Ajandekozas kizarva.
Ilyen bojakra kell allni itt Szuezben. Ott az angol vitorlas.
Holnap indulunk tovabb a Szuezi-oblon keresztul Hurghadaba. 200 tmf, de nem egyhuzamban szeretnenk, hanem napi vitorlazasokkal, estenkent horgonyon.