2008. október 23. - december 31.

Szuez - Szuezi-öböl - Hurghada

okt. 23. Szuez - Damaran Abu Mieish (35 tmf)

Szuezzel elbucsuzunk a Szuezi-csatornatol, a pilotoktol, es ujra a magunk urai lehetunk. 200 tmf all elottunk Hurghadaig, ezt a Szuezi-obolben kell megtenni, ami a Sinai-felsziget es az afrikai kontinens koze ekelodott obol. Ez mar tulajdonkeppen a Voros-tenger, tele korallzatonyokkal, olajfurotornyokkal, es az obol kozepen huzodik a teherszallito hajok hajozasi utvonala, amire oda kell figyelnunk. Az obolben mindig eros E-i szel fuj, es az apaly-dagaly is jelentos aramlasokat okoz, amiket szinten figyelembe kell venni. Tervunk az, hogy atlag napi 30 tmf-eket megyunk obolrol obolre. Mivel a Szuezi-obol mindket partjan katonai bazisok vannak elszorva, a partra nem lehet kimenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy meg se kell probalni, mert van esely, hogy egy rovid setat engedelyeznek.

7.30-kor indulas, 0 szel, 0 hullam. Szuezt elhagyva kiszelesedik az obol, latjuk a horgonyon varakozo teherhajokat, amik varjak az engedelyt a csatornaba menetelre. Ma kereszteznunk kell a nagy hajok utjat, mert elso oblunk, amit kineztunk, a Sinai-felsziget oldalan van.

Csak rovid idore fuj egy kis gyenge szel, konnyuszeles orrvitorlaval, nagyvitorlaval 1.9-el cammogunk. Delfinek, tonhalak usznak velunk szazaval (na jo tulzok, de olyan sokan, mint eddig meg soha). A teherhajozasi utvonalat megkozelitve motort inditunk, aztan mar le se allitjuk. 17-kor horgonyt dobunk a Sinai-fsz Damaran abu Miesh nevu telepulesenel, ami egy nyaraloresort. Most teljesen kihalt. Mindannyian a vizben, de csak rovid idot, mert nagyon hideg, es alattunk 4.6 meteren csak homok van, zavaros a lathatosag, nincs mit nezni. Denes megis talal valamit :). A lancunk alol szabaditotta ki.

Egy kep a resortrol:

Este osszegyult a csalad az orrkabinban, es elkezdtuk a Tuskevarat nezni (koszi Pali). Nagyon tetszik Alminak. (Mostantol minden este nehany epizod.)

okt. 24. Damaran Abu Mieish - Marsa Thelemet (25 tmf)

Egesz ejjel billegtunk, nem volt egy jo ejszaka csak Alminak. Ot nem zavarja. 7.30-kor vitorlaval indulunk el, gyenge E-i szelben pillangozunk. Mig bekesek a viszonyok, addig a hajon az elet a szokasos. Kartyazunk kint, bent, olvasunk kint, bent, babozunk kint. Gabriella (hugom) varrt nekunk hollot, rokat, farkast, macskat es sok fat, hogy legyen erdonk. Most a Roka es a hollo-t babozzuk mar szazadszorra, valtott szereposztasban. Almi meg mindig nem unja, mi mar nagyon.

A pecafelszerelest osszeallitja Denes, de egy kapas sincs vegig :(. Hamarosan megjon a varva vart 15-20 csomos E-i szel, a tenger kezd hullamosodni. Keresztezzuk a nagy hajok utjat, szerencsere nem jon egy se. Most az afrikai kontinens mellett lesz a horgonyzohely, Marsa Thelemet, amit 14.15-re el is erunk. Elso korallzatonyunkat kerultuk meg bejovetelkor! Nagy elmeny! Horgonyzas 5.5 meteren. 17-kor mar nem megy 25 csomo ala a szelmero, de szuper a hely, semmi hullamzas nem jon be. Katonai bazis van az obolben, katonai epuletek, tankok, antennak, de senki se kivancsi rank. Kellemes este, Tuskevar, aztan Piedone Egyiptomban, de mar csak a nagyoknak. (Pali kepzeld, csak az elso fele volt meg a filmnek.)

okt. 25. Marsa Thelemet - False Ras Gharib (40 tmf)

Reggeli egyiptomi taj katonai epulettel:

6-kor indulunk, mert 40 tmf a kovetkezo hely, es mar hamar sotetedik. Talan a napfelkeltenek koszonheto, hogy a szel 10-15 csomora csokkent az indulaskor.

Ahogy egyre magasabban jar a nap, a szel is beerosodik ujra. Eloszor csak a nagyvitorlat vesszuk le, egy szal orrvitorlaval szaguldunk 6 csomo folott. Nagy ovacio, ha 7-re felugrik. 12-kor mar 28 csomoval fuj, leveszi Denes az orrvitorlat, es felhuzza a fockot. 6 csomoval megyunk igy is, es a kormanyzas sokkal konnyebb. Csurom viz, ahogy visszajon a kokpitba a genuaval. Beoltoznunk, mert fazunk ebben a szelben.

Szep nagyok a hullamok, mint eddig meg soha. Jon 3-4 normalis, aztan egy foltornyosul a hatunk mogott. Nem birok rajuk nezni, mert a latvanyuktol olyan erzes fog el a gyomromban, mint a hullamvasutban. Alminak nagyon tetszik az egesz, szorakozik velem: "Mama nyisd ki a szemed, mama nezz ide!" Egy kis idonek el kell telnie, amig megszunik a rosszulletem. Almi a kartyait hozza ki sorban. Nem akarja megerteni, hogy most nem jatszhatunk, mert elfujja oket a szel, vagy leesnek a vizes padlora a kokpitban. Mindig ezt csinalja, de ertheto, unatkozik. Vegul megunja es lemegy, puzzle-oket rak ki az agyan, es nevet, ha leesnek, vagy o dulongel a mozgo hajoban. Zenet hallgat kozben es tancol. Mi meg kint kapaszkodunk, es varjuk, hogy megerkezzunk a horgonyzohelyre. A pisiles nehez ilyenkor, kint vodrozunk, az is nagyon szorakoztato neki, foleg, ha melle megy. Zatonyra futott hajoroncs a hullamok kozott, szinte a tenger kozepen.

Furotorony.

14-re horgonyon. Elso igazi benavigalasunk a koralltombok kozott. Denes elol all, nezi a vizet, mondja, hogy merre kormanyozzam a hajot. Korulottunk sotet foltok a vizben, koralltombok, fuves foltok, a tobbi homok, ettol olyan szep szinu a viz. A melyseg csak 3.6 meter alattunk. Egy mas vilag a Foldkozi-tenger utan, es mas szinek.

A hely nem jo, bejonnek a hullamok, tancol a hajo, mintha meg mindig vitorlaznank. Minden csuszik le, a fiokokat zarni kell, mert kilokodnek, kapaszkodni kell jaras kozben. Nem erre szamitottunk, de legalabb nem esunk ki holnapig a gyakorlatbol. Este ennek ellenere megnezzuk a Tuskevar ket ujabb epizodjat. Ez van kint a parton:

okt. 26. False Ras Gharib - El Tor (35 tmf)

Egy rossz ejszaka utan 6.30-kor indulas. 25 csomoval fuj a szel, ma nem erdekli a napfelkelte. Olajfurotornyok elszorva a vizen, ma ujra keresztezzuk a nagyhajok utjat, mert a Sinai-fsznel van a legkozelebbi horgonyzohely. Hatalmasak a hullamok, felszelben vitorlazunk at a hajozasi csatornan, kapunk a vizbol rendesen, Almos elvezi csak.

Alminal az eros szeles, nagy hullamos menetek nem okoznak gondot, nincs felelme, ilyenkor elvezi magat a puszta vitorlazast. A kellemetlenseg ott kezdodik, hogy mi, felnottek tudjuk mitol kell felni, es megtesszuk az ovintezkedeseket. Kenyelmetlen mentomelleny, melles, nem mehet elore a gyerek, pedig ugy szeretne, ha lefrocskolnek a hullamok. Nem maszkalhat kedvere a kokpitban, mert zavarja a kormanyost, nem hozhatja ki a jatekait, bennunket nem bir ravenni, hogy lent jatsszunk vele ilyen menetben. Vannak esetek, amikor ki se johet, mert mindkettonkre szukseg van egy manovernel, es nem tudnank ilyenkor ra figyelni. Ezek a korlatozasok, ha csak rovid ideig tartanak (egy napos menetek) nem veszesek, mert aztan a horgonyon vagy kikotoben a megszokott modon zajlik tovabb az elet. De a tobbnapos menetek, vagy egy oceanatkeles, ami hetekig tart, mar sokkal megterhelobb lehet, es itt mar a bezartsag-, osszezartsag, terhiany is nagy jelentosseggel bir. De foleg a felnottnek a nehezebb. Rajta van minden felelosseg, a gyereknek mindig ki lehet talalni valamit, ami elszorakoztatja, nem beszelve arrol, hogy a szarazfoldi eletben ugyanigy el kell viselnie szamos korlatozast. Az eletunk igy mukodik, vannak szabalyok, amiket meg kell tanulni, akarhol is el a gyerek (a lakasban egyebkent tobb korlatozo szabaly van, mint a hajon). Ahogy nonek, egyre konnyebb lesz megerteniuk es betartaniuk. Tehat, nem a nagy hullamok vagy a doles miatt nem szeret vitorlazni.

Amiert a gyerekek (es a felnottek) altalaban nem szeretnek a hajon lenni, Almi se, az a bezartsag, mozgashiany, es a (gyerek)tarsasag hianyanak a kovetkezmenye. A korlatozasokat, mint irtam, nem kell figyelembe venni, mert az a hajos eletformatol fuggetlenul is elegedetlenseget valt ki. Az elso harom dolog a jo utvonal megvalasztasaval minimalisra csokkentheto. A mi esetunkben igyekeztunk igy tenni, de gyerektarsasagot talalni sohase ment konnyen. Azert tettem zarojelbe a gyerek szot, mert a felnottek eppugy megfelelnek a kicsiknek, felteve, ha veluk jatszanak es nem valami erthetetlen dologrol beszelgetnek a szulokkel. Tapasztalatunk 7 honap utan: nem elvezzuk kisgyerekkel a hosszantarto vitorlazast, mert nehez 7 honapon at harmasban osszezarva a felkelestol a lefekvesig full time Almival foglalkozni. Ezert ugy dontottunk, vagyis majd csak Hurghadaban dontunk igy, amikor kiderul, hogy a magyarok hiaba EU, a vizumhosszabbitasra honapokat kell varniuk (2 honap mulva se lett meg), addig pedig a hajo se vitorlazhat, szoval epp jokor jott, hogy amig Denes a hajon varja a fejlemenyeket, addig Almival egy honapra hazarepulok. Rafer mindharmunkra egy kis kikapcsolodas.

Meg Almira visszaterve: nem tengeri beteg, annak ellenere, hogy a legnagyobb billegesben is eljatszik az orrkabinban, nezegeti a mesekonyveit, 28 csomos szelben is puzzle-t rak. Denes minden reggel bevett egy Stugeront, en csak egy alkalommal. Azert valasztottuk a Stugeront, mert ezt 4 eves gyerekeknek is lehet adni, de csak 1/4 tablettat, es nincs mellekhatasa. Nem volt ra szukseg, hogy Alminal hasznaljuk, de ez idovel valtozik, ahogy nonek, ugy lesznek egyre erzekenyebbek. Kivancsi vagyok Alminal mikor jon el az ido.

Rengeteg repulohal szall laposan a viz felett. Szeretjuk oket, szorakoztatoak. Atkeles utan mar hatszelben mehetunk tovabb, hullamvasutazunk, de kellemesebb a menet, fock van fent egesz nap, 6-tal megyunk. Delfinek szorfoznek a hullamokon.

A Sinai-fsz hegyvonulatai homokkal befujva, lent furotorony.

Lent vagyunk egy hullamvolgyben:

14.30-ra erunk El Torba, ami egy igazi telepules, es van hozza egy nyaraloresort is. A szorfosok, kite-osok eletet vittek ebbe az egyebkent semmi kulonos obolbe. Van egy mecset a parthoz kozel, es egy kopt templom is. Denes kicsit elfaradt, egesz nap o kormanyzott, Almi apolja. Kerdeztem tole menet kozben, hogy miert nem a szelkormanyra bizza, azt valaszolta, hogy ilyen viszonyok mellett semmi ertelmeset nem kepes csinalni a hajon, hat inkabb kormanyoz, igy a tengeri betegseget se erzi. 4.6 meteres a vizmelyseg, homok. 14.55-kor megszolal a delutani muezzin. A szel rendithetetlenul 25 csomoval fuj, de ez egy vedett obol, szerencsere.

okt. 27. El Tor - Merset El-Qad Yahya (25 tmf)

Billegesmentes, szuper ejszaka. Reggel 7.15-kor indulunk 15 csomos E-i szelben. Maradunk a Sinai-fsz mellett. Nem megy 25 csomo fole a szel, igy genuaval vitorlazunk vegig. Olajfurotornyok, tonhalak, teknos uszik el a hajo mellett. 13-kor horgonyon. Alattunk homok, es 13 m melyseg. Hiaba erkeztunk koran, senki se akar a vizbe menni, mert olyan hideg, a zatony meg egy fel kilometer, es szembol fuj a szel.

Mar a horgonyzohelynel jarunk, itt egy zatonyra futott hajo ~1.5 tmf-re (~ 3 km) a parttol.

Motorozunk a horgonyzohelyre, a halaszok is, csak ok a korallokhoz sokkal kozelebb:

Horgonyrol nezve a part. Van itt egy rendorallomas, halaszhajok, de a pilot konyv azt irta, hogy lehet horgonyozni. Ennek ellenere olyan 17 ora korul idevagtatott egy nagy motoros, tele ferfiakkal, olyan kozel jottek, hogy a hajojuk orra benyult a mienk fole, de ugyesen manoverezett a bunkovari kormanyos, mert vegul nem jottek nekunk. El akartak kuldeni, mondtuk, hogy holnap reggel 6-kor elmegyunk, ezt elfogadtak.

okt. 28. Merset El-Qad Yahya - Hurghada (40 tmf)

6 utan indulas, szel 20 csomo, ma keresztezzuk ujra a hajozasi utvonalat, es vegre kijutunk a Szuezi-obolbol. Olajfuro tornyok kozott vitorlazunk el, eleg kozel mehettunk hozzajuk, mert dudaszeru hangot adtak ki. Az apaly-dagaly miatt eros ellenaramlasunk volt delelott, nagy hullamokkal a kijaratnal, ahol elkeskenyedik az obol. Kapaszkodj!

Iranyt kellett valtoztatnunk egy teherszallito miatt, hogy megvarjuk, amig elmegy elottunk, aztan atkeltunk a tuloldalra. Sok a buvarhajo Hurghadabol, es sok a hajoroncs, amik kedvelt buvarcelok.

Itt mar elhagytuk a Szuezi-oblot, es nev szerint mar a Voros-tengeren vitorlazunk! Igazan boldogok vagyunk. Meg ket ora es a marinaban vagyunk.

Ket jachtkikoto is van, ahogy kierunk a Szuezi-obolbol. Az elso El Gouna (Abu Tig Marina), a masik Hurghada Marina. Arban, szolgaltatasban nincs kulonbseg, mindketto modern, szep kikoto, rengeteg etteremmel, arab bazarral, egy kis elelmiszerbolttal, de Hurghada egyben egy nagy telepules is. Meg az a kulonbseg, es ezt az egyik hajostol tudjuk, akik eloszor az Abu Tigba mentek, hogy ott nincs vitorlas elet, csak motoros jachtok. A vitorlazok valami miatt Hurghadat valasztjak. A par is egy nap mulva atjott Hurghadaba.

A szigetnek azert orultunk meg, mert utoljara Torokorszag partjainal lattunk (Ciprust most nem szamitom). Libanon es Izrael vizein, amerre mi hajoztunk, nem volt egy se.

Hurghada Marina:

15 ora korul kikotottunk. Alminak azonnal partra tettuk a bicajat. Egy nemet es sok francia vitorlazoval vagyunk egyutt. A szomaliai kalozok miatt a hajosok nem mernek delre menni, nehanyan mar fel eve varakoznak. Mindenki abban remenykedik, hogy a tersegbe iranyitott hadihajok megtisztitjak a terepet. Sajnos a teherhajok mellett neha elfognak egy-egy vitorlast, en haromrol olvastam az interneten 2008 szeptembereig. Mind 45 lab feletti, es kommandosok kiszabaditottak oket. Az itt varakozok meg tudtak ket kisebbrol is, egy 7 meteresrol, es egy nagyobbrol, amiket a vizen kifosztottak es elengedtek a kalozok. Tolunk most eleg tavol van ez a tema, egyenlore Kairoba keszulunk harom nap mulva, mert jon Denes apukaja ket hetre. (Kairo utibeszamolo kulon oldalon lesz majd.)