Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos információk│

 

2009. február 12. - 26.

Massawa - Dannabah-sziget - Massawa

 

 

 

február 12. - 13. Massawa - Freedom Anchorage (Abbaguba Island) (75 tmf)

 

9.30-kor sikerult elindulni. Elotte meg kievezett Denes, szolt, hogy megyunk. Becsonakaztatott egy hivatalos szemelyt, aki megirta a kijelentkezesi papirt, es igaz, hogy nem nezett szet a hajoban, de biztos ez is resze volt a feladatanak. Ot partra szallitotta, es visszakerte Jimtol a ket pufferunket. Tegnap a szel megfordult, epp jo lett volna nekunk, hogy DK-re vigyen, de Denes hasmenese miatt maradnunk kellett. A megfordult es beerosodott szelben Jim katamaranjat is felelmetesen lokdostek a hullamok a steghez, hiaba volt kirakva egy horgony, aminek el kellett volna tartania a hajot. Jim nem merte elhagyni a katamarant, ezert adtunk ket nagy puffert. Ezek megnyugtathattak, mert kesobb egyutt interneteztunk.

Egyik este az internetezo helyen talalkoztunk egy kozepkoru kubai ferfival, aki a Muegyetemen diplomazott, majd ott phd-zett, most Kuba es Eritrea kozott ingazik, egyetemen tanit. Meg beszelte kicsit a magyart. Az "Es tetszik Eritrea?" kerdesre azonnali es hatarozott "nem"-mel valaszolt. Nem szereti ezt a helyet, mas kultura, nem tetszik neki. Sokkal jobb Kubaban.

Mara legyengult a jo szel, es a nap soran visszafordult a szokasos iranyba. De delelott meg E-ENy-i szelben fel- majd 3/4 szelezunk, 3-4 csomoval haladunk. Spinakkert nem akartunk huzni, mert bar a szelerosseg epp jo, a hullamok a tegnapi eros szeltol meg nagyok, szetraznak a spit. Ezert a szines konnyuszeles van fent.

Sekely reszeken haladunk, rengeteg rablast latunk, es kiugralo nagy halakat. Bedobjuk a pecabotot, es azonnal raakad egy barrakuda. Visszadobjuk, mert ennek a husa mergezo lehet (nem minden esetben, de inkabb nem kockaztatunk). Megegyszer bedobjuk a pecat es egy masik, kisebb barrakudat fogunk ki. Ot is visszadobjuk, de nem pecazunk tovabb. Ez a terulet ugy latszik a barrakudake.

35 tmf a Shumma- vagy Port Smyth sziget, ahol horgonyozhatnank. Odaerunk meg jo idoben, de megyunk tovabb, mert van szel. Remeljuk kitart ejszaka is. Este 8-kor en vagyok orsegben, kint a kokpitban, olemben a laptop, szerkesztem a honlapunkat.

Ejszaka pechunkre szelcsend es ellenaramlas. Reggel gyenge szembeszel es marad az ellenaramlas. Faradtak vagyunk, lefaraszt, hogy nem elore, hanem visszafele haladunk. De nem veszi el a kedvunket a pecazastol. A fogasra a delfineknek is fajt a foguk. Szegeny tonhalunk ide-oda menekult a delfinek elol, szajaban a mi horgunkkal.

Ugyanolyan tonhal, mint amit mar Massawaba menet is fogtunk. De ez csak 80 cm-s. Boven sok meg igy is, de mostmar tobbet szaritunk, mert mindig sikerulnek, es szeretjuk elragcsalni. Kulonben sincs sos ragcsalnivalonk, mert elfelejtettunk venni. Azonnal megpucoltuk. Denes szokta, de most rosszul erezte magat a billegesben, es nekem kellett folytatnom. Csupa ver a kokpit, de egyszeru eltakaritani. Csak fel kell huzni par vodor vizet, es a kokpitra, meg rank zuditani.

Oriasi a halelet, tonhalak ugralnak ki a hajo elott, delfincsapatok jonnek mennek, siralyok repkednek laposan a viz felett, es elkapnak egy-egy kiugro halat. A delelott folyaman krajcolunk, mar erosebb szelben, es a tegnap Port Smyth szigettol 40 tmf-re delutan 2-kor lehorgonyzunk. Ez a Freedom Anchorage (Abbaguba Island). Millio lapos sziget kozott, az egyik elott. A szigetek kozott mar motoroztunk. Azt hittuk eros szembearamlas van, azert megyunk csak 1.8 csomoval. Mikor Denes lemerult ellenorizni a horgonyt, akkor megnezte a propellert, ami ki se latszott a sok ratekeredett hinartol, amik nagy csapatokban usznak a sekely vizen.

Epp a halat sutottem, amikor egy halaszcsonak mellenk motorozott. Par angol szo utan, adott nekik Denes egy doboz ciget, es ettol azonnal elmentek.

Delfinek is jottek, tonhalak is ugraltak ki a vizbol este. A delfinek olyan hangot hallatnak, mint, amikor kifujjuk a buvarpipabol a belefolyt vizet. Eloszor azt hittem egy snorkerezo halasz uszik a hajo mellett...

 

február 14. - 15. Freedom Anchorage (Abbaguba Island) - Estam Aghe (Anfile Bay) (35 tmf)

 

Reggel 1/2 10-kor indulunk, ekkor jon meg hirtelen a szel. D-rol fuj 20-22 csomoval (Bf. 6), hatszelben kell kimenni a horgonyzohelyunkrol. Az Umm es Sharis szigetnel mar EK-, K-ire fordul at, sajnos krajcolnunk kell, alig tudjuk elhagyni a szigetet. Ez frusztral minket nagyon, nem birjuk a szembeszelet, rossz ranezni a GPS-es terkepen berajzolodo cikkcakkokra.

Egesz nap 110 fokrol fujt, 20-25 csomoval, krajcolni kellett, nagyok a hullamok, mossak a fedelzetet, de ennek most orulunk, mert Massawaban az 5 nap alatt telefujta a szel homokkal a fedelzetet. Es a kabinba is jutott. Mindent finom homokreteg borit.

Hajnali fel 2-re erunk el egy horgonyzohelyet, ahol sotetben is konnyu lehorgonyozni. 35 tmf 16 ora alatt... Kivilagitott halaszhajok horgonyoztak itt, azt hitte Denes naivan, hogy 3 vitorlas. Ejjel megint elallt a szel, mint eddig mindig. Nagyon jot aludtunk, 1/2 10-kor keltunk.

Ez a horgonyzohely is, csakugy mint az elozo, millio kis sziget egyike elott van. A halaszok itt nem jottek oda hozzank. Gyonyoru helyek ezek azoknak, akik finom homokra, napozasra, kis strandolasra vagynak. Ha a Foldkozi-tengeren lennenek, akkor itt a halaszhajok helyett a millio turistahajo horgonyozna, es teli lenne furdozokkel a part. Most a halaszoke egyedul. Ok strandolnak a parton. A vizben delfinek jatszanak, latszik, hogy nem bantjak oket, jol megfernek a halaszcsonakokkal.

Fajditjak ezek a helyek a szivemet, mert nő vagyok, es itt, a muszlim ferfiak kozott nem merek furdoruhat venni. Ruhastol mentem egy pici idore a vizbe megmartozni. Ugy, hogy nehogy eszrevegyenek. Oszinten szolva mar elegem van a Voros-tengerbol ez miatt is. Csak a nyaraloresortokban lehet ugy viselkednem, mint egy europai no. Egyiptom ota ilyen nem letezik. Sem Szudan, sem Eritrea tengerpartja nincs strandolasra, turistak fogadasara kialakitva, ami persze nem baj, csak most nekem, aki eppen erre jart. Eritreaban sok helyen meg mindig ala van aknazva a part. Egyik orszagban se lehet kimenni elvileg a partra. Sok helyen katonasag orkodik. Jo, hogy Almi nincs itt, mar unna nagyon, hogy csak homokot, madarakat, halakat es bennunket lathat nap mint nap. Nekem is sok, es ez var rank a Maldiv-szkig. Rossz a kedvem.

 

február 15. - 17. Estam Aghe (Anfile bay) - Mersa Dudo (Abail Islands-nel) (80 tmf)

 

Delben indulunk tovabb, ekkorra jott meg a szel. Szembe vitorlazunk a szellel, ami 20-22 csomo, 25-os befujasokkal. Hullamok meretesek, szelkormany viszi a hajot. Ma nem hallgatjuk az idojarast, amit Karesz mond be, Meder Istvan idojarasinfoja alapjan, mert amikor az antennat fel akarjuk huzni, beerosodik a szel, es reffelni kell a nagyvitorlan.

Beazunk. A kabin tetoablakan folyik be a viz, es az orrkabin taroloiba is valahonnan viz jut, ami kifolyik a kabin padlojara. Torcsikkel szivatom fel, de folyamatosan jon a froccsokkel az utanpotlas. Eddig azt hittuk a horgonykamrabol szivarog at. Azt megjavitotta Denes. Utana is folyt valahonnan. Ekkor azt hittuk a viztartalybol szivarog. Ezt is atneztuk, es nem. Sos viz jon valahonnan. Majd, ha lehorgonyzunk, akkor foglalkozunk ezzel a problemaval.

Ejszaka valtogatjuk egymast, igyekszem megint tobbet orkodni, hogy Denes pihent legyen, de a nekunk csapodo hullamok utesei, a megdolt hajo nem a legkenyelmesebb az alvasra. Egyikunk se erzi magat kipihentnek. Es ilyenkor a kedvunk se rozsas.

Itt a cikkcakk, a legelszomoritobb latvany. Alig haladunk elore, es kozben megbenul a hajon az elet, mert kapaszkodni kell folyamatosan. A WC hasznalata is korulmenyes ilyen viszonyok kozott. Tele vagyok kek-zold foltokkal a sok utodestol. Es a viz folyik be...

Ujabb ejszaka ilyen viszonyok kozott. Mar varjuk a holnapot, mert akkor biztos, hogy elerunk egy horgonyzohelyet.

Elertuk a vulkanikus szigetcsoportot. Kiallo sziklaoriasoktol hemzseg a viz, kozottuk krajcolunk.

1/4 12-re megerkeztunk a vulkanos obolbe. 80 tmf 48 ora alatt. Nincs meg a 2-es atlagsebesseg... A kinai instant leves utan Denes azonnal ledolt, en az orrkabint pakolom ki. A viztartaly feltolto nyilasanal folyhat be, mert a csove menten vizes.

Elnek itt paran, es mint kesobb kiderult, katonak is. Lattunk kecskeket is, amint egy fiu terelte.

Es tetszettek ezek a tanyer alaku fak.

 

február 18. - 19. Mersa Dudo (Abail Islands-nel)

 

Ket napot maradtunk meg itt, az elson a vizbefolyasokat orvosolta Denes, majd menet kozben kiderul, sikerrel vagy sem. Masik nap kicsonakaztunk a szigetre, hogy elturazzunk a kraterhez. Eros a szel, a 27 csomot is eleri. Kint a partot verik a hullamok, de olyan magasra felszokik a viz, hogy nagy adagokat kapunk a part elott a nyakunkba. Szerencsere a meleg es a szel hamar megszarit.

Setaltunk a homokos parton, es ahol kezdodott a vulkani tormelekes talaj, felvettuk a ciponket. Ekkor vettuk eszre, hogy ket katona kozledik felenk. Az utleveleink a hajon hagytuk, mert eddig nem lattunk egy katonat se. Az egyiknel volt egy puska is. Nem beszeltek angolul, mi meg nem beszeltunk arabul, igy probaltuk megertetni veluk, hogy csak a kratert szeretnenk megnezni. Elkisertek a parton egy darabig, aztan mutattak, hogy itt induljunk felfele, ok meg leultek egy parti sziklara.

Ahogy haladtunk felfele, keszitettunk nehany fotot. Egy roncshajo halaszbarkaval, es az oblunk, latszik a hajonk is, es a halaszbarka is.

Tuskeboki fak.

A krater es az oblunk. Latszik egy irinyi-pirinyo feherseg is, az a hajonk.

Holnap ezek mellett a szigetek mellett vitorlazunk majd tovabb:

Kilatas a krater peremerol:

A katonak ott ultek a sziklakon, bennunket varhattak, mert amikor megerkeztunk, akkor elindultak vissza, ahonnan jottek. Elotte meg megbeszeltuk veluk, hogy gyonyoru ez a hely.

Eloszor en ultem a csonakba, evezokkel a kezemben, aztan Denes figyelte a kicsapodo hullamokat, es amikor epp nem jott, akkor elkezdett tolni befele, aztan atcsapott rajtunk egy hullam, vitt volna vissza a partra, de ekkor Denes ujabbat taszitott a hajon, es kialtotta, hogy evezzek. O meg uszott utanam. Aztan bemaszott, es eveztem vele, de nagyon nehez volt, csereltunk. Neki is nehez volt, de elertuk csurom vizesen a hajon.

 

február 20. Mersa Dudo (Abail Islands-nel) - Dannabah Island (24 tmf)

 

30 csomos a szel (Bf. 7-es). Lehet, hogy csak a hegyek kozott fuj le ilyen erovel. Majd meglatjuk milyen lesz kint. Reggel 8-kor lereffelt nagyvitorlaval es fokkal megyunk ki hatszelben, aztan elfordulunk DK fele, azaz szembe a szellel, es megkezdjuk a krajcolast. Meg normalisak a hullamok, de a szigetek miatt hirtelen befujasokat kapunk. 22-25 csomos szembeszel, 27-30 csomos befujasok. A szigetektol tavolodva nagyobbak a hullamok, kenyelmetlen a menet. Sajnos az ablakon folyik be a viz, ugy latszik nem ott volt a gond, ahol Denes leszigetelte. Az orrkabinbol meg nem latunk kifolyni vizet.

A tegnap sutott maktortamat esszuk egesz nap, masra nincs lehetoseg, mert kapaszkodunk. Nagyokat csapodunk, sajnos a hajo eleje nagyon meg van terhelve a horgony, a lanc, az optimist es a 100 literes viztartaly miatt. Denes all, mert a fenekunk mar nagyon faj az ulestol, de igy meg tobb froccsot kap. Csurom viz tetotol talpig. Es a kabin is, mert az orrkabinbol folyik ki a viz. Ezt is ujra kell gondolni, mashonnan folyik, mint, amit leszigetelt Denes.

Mar egy ideje figyeltem a GPS-en a berajzolt utunkat, es gyanusan sokat elfordult a hajo az eddig tartott iranytol. "Baj van a szelkormannyal." - mondtam Denesnek. "Furcsan viszi a hajot, felszelben." Megnezte. Ugy latszott akkor, hogy eltorott az egyik muanyag pöcök (masnap megnezte Denes, es latta, hogy csak szetcsuszott). Vege a szelkormanynak. Attertunk kezi kormanyzasra. Mindez naplemente elott tortent, es sok kiallo sziklazatony kozott krajcoltunk eppen. A Navik szelkormany sajnos errol hirhedt, minden muanyag rajta a rozsdamentes acelok helyett. Van egy ugyanilyen szelkormanyunk tartalekba, ket hasznaltat arultak egy idoben, megvettuk oket. Ha az is tonkremegy, akkor Denes megkapta az igazi kihivast, amire allandoan vagyik.

Ket reff van a nagyvitorlaban, es a fock van meg fent. 25-30 csomo fuj, 4.5-el megyunk, csak eppen rossz iranyba. Nagyon konnyen lehetett kormanyozni a hajot. Nagy baj, hogy takkvaltaskor 130-140 fokot fordulunk, aramlas vagy oldalcsuszas miatt, erre meg nem sikerult rajonni. (A 15 csomos szembeszelig meg szepen tudunk takkolni, kb. 100 fokot fordulunk takkvaltaskor.)

Lemegyek, kapaszkodok, es allok, mert az ulest mar nem birja a fenekem es a gyomrom. Zenet hallgatok, lampat kapcsolok, milyen meghitt igy. Este 9-re a GPS terkepe alapjan sziklazatonyok kozott beevickeltunk a Bf. 6-7-es szelben egy kellemes horgonyzohelyre. 13 ora alatt 24 tmf. Gyujtjuk a negativ rekordokat. Semmi hullamzas, csak ejfel utan kezd el ide is erosen befujni a szel, mozgatja a hajot a hullamzas. Utana vege. 10-ig alszunk.

 

február 21. - 22. Dannabah Island

 

Egy ujabb gyonyoru hely. Korulottunk sok sziklazatony, vagy pici homokos sziget. Laknak rajtuk, talan halaszok, es talan ideiglenesen. Alig lehetett eszrevenni a kokunyhoikat. A halaszcsonakok este-reggel jottek-mentek. Nem voltak tolakodoak, nem zavartak.

Maradunk ket napot, amig Denes ujabb szigeteleseket gyart. Az orrnal leszigeteli a korlatot a fedelzethez erosito csavarokat, ez az utolso otlete, hogy honnan kerul be viz az orrkabinba. A fokabin tetoablakat pedig gumiszigetelessel kell korberagasztania. Szelkormanyt is megnezte, es megorultunk, hogy nem torott el az a darab. Kozben sokat olvasunk, csinalom a honlapunkat, es megbeszeljuk, hogy visszafordulunk.

Aprilis 2-an lesz egy eve, hogy uton vagyunk. Arra a sok szep helyre gondolok, ahol eddig jartunk, es a rengeteg elmenyre, amiket osszegyujtottunk ez alatt a hosszu ido alatt. Sok mindenrol lemondtunk, hogy osszegyujtsuk a penzt a hajora es a vitorlazasra. Az en almaimban a vitorlazas csak a part mentere korlatozodott, oceani atkelesekre nem sokat gondoltam. A Foldkozi-tengeren jol ereztem magam, ez egy nagyon jo es gyonyoru hely, tokeletes a csaladi vitorlazasra, mindig var egy obol, egy jol felszerelt kikoto, egy hangulatos telepules, jo az ellatas, gazdag termeszeti- es kulturalis latnivalokban. Most itt vagyunk a Voros-tenger deli vegen, az Adeni-oboltol mar csak napok valasztanak el. Most vagy visszafordulunk, vagy kilepunk lassan az Indiai-oceanra. Ez gyonyoruen hangzik, de valojaban kenyelmetlen, es unalmas, amit takar. Szeretnek tovabbra is vitorlazni, de nem ebbe az iranyba.

Sokkal jobban vonz, Almi miatt is, a Karib-tenger. A Foldkozi-tenger mellett ez meg egy idealis hely gyerekes csaladoknak. Denesnek most lesz eleg ideje megtervezni az ujabb kihivast, atkelest az Atlanti-oceanon.

 

február 23. - 24. Dannabah-sziget - Umm es Sharis-sziget (130 tmf)

 

9.30-kor indulas, mar jo is, mert nagyon billegos volt a hely. Epp mara kellett elcsitulnia a szelnek... Csak 18-20 csomo fuj, mostmar, hogy visszafele megyunk nem szembol, hanem hatulrol. Jo iranyba haladunk 5-5.8 csomoval. Hatarozottan kellemes. Persze billegunk a hullamok miatt.

Siralyok figyelik az arbocunkat, de olyan erdeklodve, hogy tobben tobbszor visszajonnek, es csak bamuljak. Feszket akarnak rakni?

Tapasztaltunk ujra aramlasokat, az elejen jol tolt elore, de este 23-kor jott egy szembearamlas. Szel napkozben gyengult, estere ujra 18-20 csomo, de az aramlas miatt most csak 3.4-gyel haladunk. Egesz nap forrt elottunk a viz, es ejszaka is. Ragadoznak a tonhalak, jonnek a delfinek, egy capa is kovetett bennunket ejjel. A vilagito planktonok mutattak az utjat a hajonk mellett.

6.45-kor kapas, lett egy kis tonhalunk. Halporkolt menet kozben, a tobbit szaritjuk. Mar elfogyott a szaritott hal keszletunk, jol jott az utanpotlas. Igaz, hogy Denes szivesebben latna marhahust szaradni, mar elege van a halbol.

Amig pucoljuk a halat egy meduzas helyen vitorlazunk epp el, suru a viz a meduzaktol. Ha Almi itt lenne, akkor kiszednenk egyet a haloval, es tanulmanyoznank, mint a Korintoszi-obolben a tukortojas meduzat.

Teljesen legyengult a szel. 3.5 orara bekapcsoljuk a motort, igy elerjuk naplementekor az Umm es Sharis szigetet, amit idefele jovet olyan hosszu idobe telt krajcolva megkerulni.

A siralyok mar megint megvicceltek. Hosszu sort alkottak, es laposan a viz felett repultek. A tavolbol olyannak tunt, mintha egy emberek nelkuli motorcsonak szaguldana a vizen. Kesobb meg hosszabb sorba rendezodtek, es hullammozgast adtak elo. Olyan volt messzirol, mint egy hullamvasut. Denessel sokaig neztuk oket. Jo hely, sos-edes zuhanyzas, megneztuk a Spiderman 1-et, kellemes ejszaka.

 

február 25. - 26. Umm es Sharis-sziget - Massawa (75 tmf)

 

8.15-kor vitorlaval indulas, EK-i a szel, mint multkor is. Ha ilyen maradna, akkor egy takkal eljutnank a 40 tmf-re fekvo Port Smyth-szigethez. 13 csomo a szel, 4 feletti a sebessegunk. Elall a szel, 3.5 ora alatt 16 tmf-re jutottunk.

Valtakozo a szel egesz nap, leginkabb nagyon gyenge. Csak billegunk, meleg van, vodrozunk, olvasunk, honlapot gyartom, es nem erjuk el a szigetet. Ez a lagymatag szel marad ejjel is. Most ejszaka ment el mellettunk az elso hajo, amivel Szudan ota az ejszakai vitorlazasaink alatt talalkozunk. Ejjel 2-kor leveszi Denes a vitorlakat, en jovok bekes, billegos 3 orat orkodni.

Reggel rengeteg kapas, de leesnek a horogrol. Elgorbult, nem birta a gyurodest. Azert ket kis tonahalat sikerul kifogni. A kisebbet majd a kikotoben elajandekozzuk. 10.45-re ujra Massawaban, horgonyon.

Amig Denes a bejelentkezest intezte, addig a megsozott es enyhen fokhagymaporral beszort vekony halszeleteket, keves olajban megsutottem. Igy egyaltalan nincs halizuk ezeknek a tonhalaknak. Mintha nagyon omlos pecsenyehust ennel disznohusbol. Igy mar izlik Denesnek is a hal.