2009. február 26. - március 4.
Massawa
Ket het vitorlazas utan ujra Massawaban. Februar 12-en indultunk innen delre a Voros-tengeren, hogy atvitorlazzunk a Bab el Mandeb-szoroson a szomaliai kalozoktol rettegesben tartott Adeni-obolbe, onnan Jemen, Oman partjai menten tovabb az Indiai-oceanra. A Bab el Mandeb-szoros kozeleben ugy dontottunk, hogy visszafordulunk. Irany Egyiptom, Port Ghalib. Az ottani biztonsagos jachtkikotoben hagyjuk a hajot, es aprilis vegen repulunk haza! Almi rosszcsont mar szornyen hianyzik. A hajoval nyaron visszavitorlazunk a Foldkozi-tengerre, es eladjuk. Persze a vitorlazast nem adtuk fel, vannak terveink, de most kivancsian varjuk, milyen lesz ujra szarazfoldi eletet elni. Otthon nem var bennunket lakas, auto, minden vagyonunk a hajo, sajnos el kell adnunk, hogy legyen mibol kialakitani az otthoni eletunket. De az ujabb kalandos tervek mar itt szaguldoznak a fejunkben.
Vissza Massawahoz. Maradtunk egy hetet. Denes tovabb dolgozott a kutatointezete szamara keszulo cikkén, es ehhez kellett az internet, ami itt van, barmilyen lassu is. A nap egesz heten ellenunk dolgozott, csak felhos egunk volt, es sok homokos eso. A napelemeink semmit se toltottek. Mivel ez az egyetlen energiaforrasunk, csak korlatozott mertekben hasznalhattuk az aramot, kizarolag Denes laptopjanak a toltesehez. Valahogy tuleltem, hogy nem foglalkozhattam semmit a honlappal...:)
Jo ismeroskent koszont bennunket mindenki, kezfogaskor nem akarjak elengedni a kezem, az orok sem ellenorzik az utleveleinket, a hatizsakunkat. A kikotodijnal is kedvezmenyt kaptunk, csak az elso ket napra kertek 15 $-t, utana 8 $-t fizettunk naponta.
Most is horgonyzunk, mert a ket het alatt nem lett jobb a helyezet a steg mellett egy vitorlas szamara. Viszont nehezebb dolgunk van a kicsonakazassal, mert a lepcsot, eddigi kikotohelyunket, elfoglalta ket pilothajo. Mashol nincs esely feljutni a stegre.
Jo dolog uj helyeket felfedezni, de az is jo, ha ismert helyre megyunk vissza, es elvezzuk, hogy kiismerjuk magunkat.
Az ujabb egy het alatt azert lattunk egy s mas erdekesseget, ami multkor elkerulte a figyelmunket. Peldaul, hogy a kikoto munkasainak, őreinek nincs WC epitve, ezert a lepcson vegzik el minden dolgukat. Multkor eros szelek fujtak, nagy volt a hullamzas, lemosta a lepcsot. Most nem. Kicsit kiakadtam, hogy mielott kiszallunk a csonakbol epp ott kapaszkodunk meg a lepcsokon, ahol a vegtermek van. Most legalabb lathattam, hogy hova ne nyuljak. Egyszer megzavartunk egy katonat, aki letolt nadragban guggolt a lepcson. Gyorsan felhuzta a gatyajat, felallt, es mar sietett mosolyogva udvozolni, nyujtotta a kezet, hogy kisegitsen a csonakbol. Az edenyeket is ugyanitt mosogatjak... Ja es a ferfiak nem allva, hanem guggolva pisilnek. Nem csak Eritreaban, hanem Szudanban is. A WC papir egesz Eritreaban luxuscikk. Darabonkent aruljak, 250 Ft egy guriga. Nincs kedvezmeny, ha tobbet veszel. Szerencsere Egyiptomban 3 honapra elegendot vettem meg januarban, 10 gurigat ennyiert. Minden importcikkre igaz, hogy meregdraga, de nem is latunk mast a boltokban.
Az internetezoben a kikotonel, jobban osszeismerkedtunk a ket fiuval, akik felugyeltek a gepeket. Megtudtuk, hogy az internetezo egy asmarai (fovarosbeli) ember tulajdona. Egyik srac tengerbiologus, a massawai kikoto kutatointezeteben kutat, de csak 2000 Ft-ot kap egy honapban. Ezert kell itt is dolgoznia. Az atlagfizetes 10e Ft. Nem vicc, 10e Ft. Az elelmiszerarak magasabbak, mint Magyarorszagon. Utazni sokkal olcsobb, de ilyen fizetes mellett nem sokan utazhatnak. Mondta, hogy alig tudnak itt tulelni az emberek, nem megelni, tulelni. Ebben az orszagban nincsenek tulsulyos emberek. Denes a tobb helyen kiszakadt polojaban es az olajfoltos rovidnadragjaban is elegansnak szamitott. Itt egy ures CD akkora kincs, hogy azt mutogatni kell, attol el kell ajulni. A internetet csak a gazdag szulok gyermekei hasznaljak, ok is csak orszagon beluli chatelesre. Egy ora 10 nakfa, azaz 100 Ft. Ket hete meg 6 gep mukodott a levegotlen, fulledt helyisegben, most csak 4. Lehetetlenul lassu a kapcsolat, orakat toltottunk azzal, hogy varakoztunk, mig felszabadul egy gep, aztan ujabb orak mig a leveleinket elolvassuk, megvalaszoljuk. Talaltunk egy masik internetezot is, ketszer is megprobaltuk, de 15 perc ucsorges utan se jott be semmi, ami nem eritreai. Meg a google.com se. Kar, mert a felujitott, szellos helyisegben tobb gep volt, nem kellett sorbaallni, es szep zold fakra nezett az ablaka.
Megkerdeztuk a tengerbiologust, hogy eheto-e a barrakuda husa. Megdobbentunk, hogy nem hallott a ciguatera nevu halmergezesrol. A barrakudak fogyasztasa a legtobb esetben ciguatera-mergezessel jar, ami halalos kimenetelu. A korallszirti halak gyakorlatilag mind mergesek. Az ezeket fogyaszto ragadozok, pl. a barrakuda testeben, ahogy novekszik, felhalmozodik a mereganyag, es ez okozza aztan az ember vesztet. De a halbiologusok azt mondjak, hogy ha 2 kg-nal kisebb a barrakuda, akkor eheto, mert ennyi ido alatt nem tud elegendo mereganyag felgyulemleni.
A srac csak azt mondta, hogy ok megeszik a barrakudat, izletes a husa, de Eritreaban a 7 vagy 8 torzs egyike nem eszi meg, ok mergezonek tartjak. Csak ennyit tudott a barrakudarol. A ciguatera specialis tunete, hogy az erzetek megfordulnak: a meleget hidegnek erzed, a hideget melegnek. A halaleset legzesbenulassal all elo. Brrr. Masik veszelyes hal fogyasztasra a snapper.
Megkerdeztuk a tengerbiologust, hogy eheto-e a barrakuda husa. Megdobbentunk, hogy nem hallott a ciguatera nevu halmergezesrol. A barrakudak fogyasztasa a legtobb esetben ciguatera-mergezessel jar. A korallszirti halak gyakorlatilag mind mergesek. Az ezeket fogyaszto ragadozok, pl. a barrakuda testeben, ahogy novekszik, felhalmozodik a mereganyag, es ez okozza aztan az ember vesztet. De a halbiologusok azt mondjak, hogy ha 2 kg-nal kisebb a barrakuda, akkor eheto, mert ennyi ido alatt nem tud elegendo mereganyag felgyulemleni.
Van Eritreaban egy furcsa koszonesi mod, allitolag a hosszu fuggetlensegi haboru szulemenye. A kezfogas kozben egymasnak lokdosik 3-4-szer a jobb vallukat, es osszeborulnak. Elfelejtettuk megkerdezni, hogy kik udvozolhetik igy egymast.
Kicsit elamultunk, amikor megtudtuk, hogy a nok nem biciklizhetnek, es nem cigarettazhatnak, csak a ferfiak. Viszont sok a noi katona, tankot is vezetnek. Sok no harcolt a fuggetlensegi haboruban Etiopia ellen. A prostitucio legalis.
A hajonk mogott a kormanyzo szetlott palotaja a fuggetlensegi haboru szomoru emleke. Sajnos tele van Massawa ilyen emlekekkel. Eritrea katonaallam, meg nem tartottak valasztast, mivel csak egy part van. Rengeteg asvanykincsuk van feltaratlanul, de meg nincs kulfoldi befekteto. A haboru okozta pusztitas es az Etiopiaval torteno kereskedelem megszunese gyakorlatilag teljesen megallitotta a fejlodest. Massawaban latni epulo hotelsorokat, nyaraloresortokat, mind olasz beruhazas. Nem tudom miota epulnek, es mikor adjak oket at, de mar rajtuk vannak a pusztulas nyomai.
Errol a hajorol is tobbet tudtunk meg. Multkor csak a kikotomunkasok verziojat hallottuk, most interneten ratalaltunk a hajo honlapjara. Levelezni kezdtunk a hajo kapitanyaval. A Foldkozi-tengerrol vitorlazott at ide, ment volna tovabb delre, amikor itt a kikotoben szetverodott a hajo. Epp indultak el, de az eros szel es hullamzas odacsapta a steghez a hajot. Maradni kellett, hogy megjavitsak. Itt kezdodtek a problemak. Az eritreai burokracia mesterien szervezett, egy honap alatt sem sikerult elintezni, hogy a hajot kiemelhessek. Nincs anyag a javitashoz, nincs aram, viz, es a kapitany valamilyen hasmenessel jaro virust is osszeszedett. Elmenekult az orszagbol. Itt hagyta a hajot, most Vietnamban el. El akarja felejteni az egesz sztorit es Eritreat.
Egyik este egy csotanyt lattunk az asztalon. Sikerult agyonutni. Valoszinuleg kintrol hoztuk be magunkon vagy a hatizsakon, legalabbis nincs sehol a hajon csotanyokra utalo nyom. Jo lesz erre odafigyelni.
Mike, a Yasmin Cafe tulajdonosa is regi ismeroskent koszontott, masnap mar hozta a 20 liter dieselt. Meselte, hogy miutan a multkor elvitorlaztunk, ot napig nem volt diesel, az autok alltak. Ezt a 20 litert is ugy szivta ki egyik taxis baratja tankjabol. Megint valtottunk nala 100 $-t nakfara. Kellett a penz vizre, konzervekre, gyumolcsre, zoldsegre, mert Szudanban nem akartunk se Suakinba, se Port Szudanba bemenni, ugyanis egy ilyen bementel 150 $ (horgonyzasi dij, ugynoki dij, partra szallasi engedely (shore pass), vamdij (customs fee)). Az ut korallzatonyoknal horgonyozva, szembeszelben vitorlazva minimum egy honap nekunk. Hat fel kellett tankolni itt a hajot.
A vizrol is kiderult egy-ket uj dolog. Nem kell messze setalnunk, mint multkor, mert van az internetezonk melletti helyisegben is egy asvanyvizes, ahol az AquaFresh asvanyvizet toltik muanyagkannakba. Multkor literenkent fizettunk 10 ft-ot. Most Mike-tol is megkerdeztuk kivancsisagbol, hogy mennyi. Egy kanna, akarhany literes, 110 Ft. 300 litert vettunk, 1000 ft-ot nyertunk, szoval nem volt nagy kulonbseg.
Mosni is kellett. Multkor ezt is Mike intezte, de a ruhak olyan budos fustosek voltak, es bennuk maradt a kosz, hogy most mar en csinaltam. Minden nap, agynemuk, torcsik, ruhaink. Neha ujra at kellett mosni az egeszet, mert esett ejszaka a homokos eso.
Multkor a nagy piacot uresen talaltuk, most ott voltak az arusok. De a fotogep a hajon maradt.
Arultak mindent, edenyeket, ruhakat, szerszamokat, elelmiszert, zoldseget, gyumolcsot, allatokat. Parazson foztek a kavet eladasra, a rudakhoz kotozve a sovany kecskek, csirkek. Egy teherautonal sorban alltak az emberek, halat hozott. Mindenki kezeben egy kis szelet halfile. Nincs sok zoldseg, gyumolcs, csak ennyi: krumpli, repa, hagyma, fokhagyma, paradicsom, citrom, narancs, banan. Es egy furcsasag: barna heju, a hej allaga kb. mint a granatalmae, es akkora, mint egy kiwi. Az emberek a hejat ragjak le, nagyon lassan, ovatosan. A hej mogott szőrös belso van, azt eldobjak az utcan. Ezt rugdossak a gyerekek kavics helyett. Szoval olyan, mintha a kiwinek a hejat enned meg, a belsejet meg eldobnad. Valahogyan egyikunk se akarta kiprobalni, most lenne hozza kedvem. Nagy zsakokbol mérik ki a cukrot, lisztet, fuszereket, szaraz huvelyeseket. Volt hangulata a piacnak, jo, hogy igy is lattuk.
Az arak: narancs 360 Ft/kg, banan 140 Ft/kg, citrom 220 Ft/kg, paradicsom 150 Ft/kg, krumlpli 220, hagyma 200. Talaltunk francia, kimert tejport, ez volt a legolcsobb, 1 kg 2400 Ft. Konzervekben nagyon kicsi a valasztek, nincs semmilyen huskonzerv csak 2 fajta halkonzerv 250-350 Ft/doboz, 2 fajta babkonzerv, es van meg paradicsomkonzerv. Egy fajta keksz. Van "mackosajt", ket magyar doboznyi adag 1500 ft. Tojas darabja 40 Ft. Kenyerfeleseg 150 Ft, kb. fel kilo. Zsomle 1 darab 40 ft. Volt a piacon zoldseggel toltott, olajban kisutott teszta, 40 Ft volt egy darab. Jo volt. Nem lett tole semmi bajunk.
Erdekes volt meg, hogy a nok, nem a muszlimok, hanem az egyeb torzsekbe tartozok, (7 vagy 8 torzs van Eritreaban) mikozben kiszolgaltak bennunket, vagy buszra vartak, szoptattak a kisbabaikat. Szokatlan latvany volt egy felig muszlim orszagban az utcan, mikozben a nok fele teljesen feketebe oltozott, arcuk elfatyolozva. Az arab vasarlonegyedbol egyebkent egy szelsoseges muszlim el akart bennunket kergetni, a tobbiek csititgattak. Ilyen incidens meg sehol se ert bennunket, pedig setaltunk Beirutban, Tripoliban, Damaszkuszban, Kairoban, Port Szudanban is turistak altal nem latogatott, muszlim negyedekben. Ez meg itt a helyi piachoz tartozott... Lehet, hogy eddig csak szerencsenk volt?
A boltokban ujsagpapirba csomagoljak az arut, kenyeret, mindent. Jobb helyeken papirzacskoba teszik. Nem is lattunk egyetlen szelben repkedo, porban hevero szatyrot se az utcan.
Jott egy 50 labas olasz- es egy 38 labas bolgar hajo (Magnolia a neve), mindketto a Foldkozi-tengerrol indult, az olaszok mar 5 eve, a bulgarok 3.5 eve, a szokasos foldkerulo utvonalon. Atlanti-ocean, Panama-csatorna, stb., es most lassan befejezodik az utjuk. A bolgaroknak mar a penze is, a szulok utalnak nekik a kartyajukra. Az olaszok egy fiu testverpar, velunk egyidosek, fel ev a hajon, fel ev munka Olaszorszagban. A bolgarok egy velunk egyidos par, sajat epitesu vasbeton hajojukon.
A bolgarok a Maldiv-szigetektol jottek megallas nelkul. Ott elkoltottek szinte minden keszpenzuket. Mivel Eritreaban nincs ATM, nem tudtak a kartyajukat hasznalni. A massawai bank pedig csak penzt valt, de nem lehet rajta keresztul penzt felvenni. Ehhez Asmaraba kell utazni, amihez viszont 80 dollarert vizumot kell venni. Ket ejszakat maradtak, epp annyi penzuk volt, hogy kifizettek a 3 megkezdett napot a kikotoben, vettek 1 liter etolajat, es irany tovabb Szudan. (Majd Port Szudanban talalkozunk veluk ujra.)
A hajok merete, amikkel talalkoztunk az egy ev alatt, azt igazolta, hogy a legtobben csak akkor indulnak el evekre vitorlazni, ha egy minimum 38 labas hajot meg tudnak venni. A szolovitorlazoknal ez 32 lab volt, epp mint a mi hajonk. Mi nagyon kulonlegesnek szamitunk turavitorlazo korokben, mert harman, egy csalad utazunk 32 labas (9.5 m hosszu) hajonkon. 7 ev alatt erre futotta, es ki akartuk hasznalni az idot, amig Almi ovodaskoru.
Tagadhatatlan, hogy folyamatosan ereztuk, ez a hajo kicsi harmunknak egy ilyen eletre. Egy hetes vagy egy honapos vitorlazasra boven eleg, kisebb is jo lenne. De egy evre vagy tobbre egy csaladnak pici. Ezt persze tudtuk, csak azt nem, hogy a hajo merete mennyiben befolyasolja majd vitorlazos kedvunket. Egy nagyobb hajo, Alminak egy kulon hatso kabin, egy jobban felszerelt konyha, belso zuhany (foleg miota muszlim foldeken jarunk), nagyobb ter a nappaliban (mivel ott zajlik az elet az asztal korul), tobb ter a vitorlakezelesre az orrban vagy egy betekeros orrvitorla egesz biztos megkonnyitette volna a hajos eletet. Persze ezt teljes bizonyossaggal csak akkor lehetne megmondani, ha kiprobalhatnank egy ilyen hajon a vitorlazast hosszu idore.
Egy kanadai vitorlazo, amikor eloadtuk neki, hogy feladjuk, hazamegyunk, azt mondta nekunk, hogy semmi se szamit, ha van eleg lelkesedes, belulrol fakado eros vágy. Hahhh. Konnyen beszel, egy komfortos, 44 labas hajoja van, es nincs gyereke... De a mi esetunkben tenyleg ravilagitott a lenyegre. Nekunk van egy pici fiunk, van egy pici hajonk, keveske penzunk, de vitorlazni mar nagyon akartunk. Hogy ez hosszu tavon jol suljon el, ahhoz nekunk sokkal tobb lelkesedesre, kitartasra lett volna szuksegunk. De vannak otleteink, hogyan lehetne vitorlazni, ugy hogy elvezzuk, es uj orszagokat, kulturakat ismerjunk meg. Venni kell olcson egy kis hajot pl. a Karib-tengeren, es 3-4 honapot ott vitorlazni, aztan a hajot eladni. Utana ugyanezt csinalni Ausztralianal, es sok mas klassz helyen. Rovid tavon jol birjuk, es nem szamit a hajomeret. Ezzel Almit is megkimeljuk a hetekig tarto oceani atkelesektol.
Jott meg egy 50 labas hajo, negy 60 ev koruli ferfivel. Ausztraliabol jottek, befizettek magukat a Blue Water foldkerulo rally-nak a kalozveszelyes szakaszara (Adeni-obol) 3000 dollarert. Alakzatokban jottek at, maximalis sebesseggel, Dzsibutiig. Onnan ok azonnal tovabb jottek Massawaba. Dzsibuti nem tetszett nekik. Massawa se, de azt mondtak, jobb, bar olyan mint egy borton. (Azert ez tulzas. Van internet!!!)
Az olaszok nem fizettek be magukat a rallyra, de az volt a strategiajuk (mindenkinek van, aki ezen a reszen atkel), hogy tartjak a tempot a rally hajoival, veluk egyutt jonnek. Igy is tettek. Jo hallani a kalozos sztorikat, itt a kikoto biztonsagaban. VHF radion keresztul allando osszekottetesben voltak a warshipekkel, a helikopterekkel. Hallottak, amikor egy-egy nagy teherszallito leadta a veszjelzest, hogy piratok a hajonal. Helikopter, warship azonnal iranyt valtoztatott, es mentek megsegiteni a bajba jutottakat. Volt, ahol sikerult, volt, ahol mar keso volt, a hajo a kalozoke lett a tuszokkal. Volt, hogy negy kalozhajot lottek ki. Mindezeket vegig kellett hallgatniuk, mikozben ok is ott vitorlaztak a helyszinen. Mindenki ugy emlekezett vissza, hogy lelkileg nagyon megviselte oket. Allando keszenlet, hogy veszjelzest adjanak le, allando felelem a kozeledo motorcsonakoktol. Volt egy elkepeszto eset. Egy nagy hajo az olaszok kozeleben szolt, hogy piratok a hajo kozeleben. A kikuldott helikopter fentrol megnezte a nagymeretu motorcsonakot, amin halasz kinezetu egyenek ultek, majd megnyugtatta a teherhajot, es elrepult. A teherhajo masodjara mar ugy adta le a veszjelzest, hogy kalozok a hajon. A motorcsonak halaszai szomaliai kalozok voltak, es elfoglaltak a hajot...
A pirat story-knak se vege, se hossza. Mar annyit hallottunk, es most ra kell dobbenjunk, hogy szinte egy-ket letezo sztori van csak, es ezt formalja at mindenki. Peldaul Hurghadaban azt meseltek az ide erkezok, hogy egy Meder Aron Carinajaval azonos meretu hajot kaptak el a kalozok. Ott a helyszinen kiramoltak a hajot, de ugy, hogy minden mozdithatot elvittek, ruhak, etel, elektronika, vitorlak, iratok, terkepek, kompassz, GPS stb. A foldkerulo szolovitorlazo srac ezzel a kiramolt hajoval vegul partot ert, es jelentette az esetet. Most a bulgaroktol, akik Malajziaban hallottak a sztorit ugyanerrol a hajorol, ezt a valtozatot ismertek: elkaptak a hajot, elvittek Szomaliaba, valtsagdijat kertek a csaladjatol. Egy honapig tartottak fogva, minden nap mondtak neki, hogy holnap megolik, ha nem fizet a csaladja, mikozben egy kalasnyikovval hadonasztak az orra elott. Aztan egy honap mulva par kilo rizzsel utnak engedtek. A kozos a sztoriban a hajomeret, es hogy csontra kipakoltak a hajot. Interneten megprobaltam megkeresni a sztorit, de vagy nem letezik, vagy a srac nem tette kozze angolul. Mindenesetre a bolgarok is a rally-val tartottak a tempot, es rettenetesen feltek. Egyszer leadtak egy veszjelzest, mert azt hittek a kozeledo motorcsonakra, hogy pirat. Aztan visszamondtak.
Ok egyebkent egy velunk egykoru par. Meghivtak Varnaba, es egy kozos turara a Pirinbe, ahol mar jartunk Denessel, es a Rilaba. Es Vaszko javasolta, hogy hozzuk az o kikotojukbe a hajot, ott olcso tartani, mig eladjuk. A fiu, Vaszko, maga epitette a 38 labas vasbeton hajojat, 6 ev alatt lett kesz, el is indultak azonnal. Egyszer felborultak, aztan javitottak a hajojukat honapokig. Egyszer meg nekik ment egy halaszcsonak Malajziaban, es egy hatalmas lukat vagott a hajo oldalaba, szerencsere fent, igy nem sullyedtek el. Azt is a srac javitotta meg. Ha egyutt vitorlaznank ilyen fiatalokkal, a lelkesedesunk is tovabb tartana. Igaz, nekunk itt van Almi, igy nincs meg az a szabadsagunk, mint az ilyen paroknak. Nekik viszont nincs ilyen tunderi gyerekuk, mint nekunk... :)
Internetezes utan mindig setaltunk egyet, hogy kiszelloztessuk magunkat. Ez itt a Semhar hotel.
Lakohazak, utcak
A muszlim noknek faragjak az erkelyre ezeket az ablakracsokat (masrabijja). Szellozik, ok kilatnak, de oket nem latja senki.
Meglepodtunk, amikor felfedeztuk ezt a zold szigetet Massawa mellett. Ide viszik at motorcsonakokkal a turistakat. Van homokos strandja napernyokkel.