Kellemes menet, sokat játszunk útközben a kokpitban.
Paxoi szigeten a Lakka-öbölben horgonyzunk le. Nem mi vagyunk az egyetlenek.
Maradunk két napot, mert Dénes belekezdett egy újabb tudományos cikkbe. Nagyon szép az öböl, jókat strandoltunk, csónakáztunk, túráztunk, és ebédrevaló is akadt.
Polip, tintahal, három ajakhalhoz hasonló hal és egy magashátú durbincs.
A pucolást a parti sziklákon végeztük, és a polipot is ott kloffoltuk ki. Vadászott már Dénes polipot korábban is, így már tudtuk, hogy jól ki kell verni, ha elrágható húst szeretnénk. Álminak nagyon ízlett.
Ezen a településen is addig sétáltunk, amíg citromfák és öreg olajfák árnyékában egy játszóteret nem találtunk. A sziget százéves olajfáiról és barlangjairól híres.
Bad Monkey & VauVau:
Még két mérföld Lefkada (Levkas) szigete.
Delfinek a hajónk mellett:
Levkas szigetén 14. századi velencei erőd fogadja az északról érkező hajósokat:
Levkas szigete és a szárazföld között északon egy keskeny csatorna húzódik, aminek a bejáratánál egy úszó híd üzemel. Reggel 6-tól este 9-ig minden órában pár percre arrébb úszik, hogy átengedje a hajókat. (A következő két fotót a csatorna belső oldalán készítettük másnap.) Itt a közúti forgalomnak kedvez a híd:
Itt arrébb úszott, hogy átengedje a hajókat:
Szerencsére elértük az esti 6 órás nyílást, nem kellett várakoznunk. Mi indulunk befelé, de van aki kifelé tart:
Átjutottunk:
Levkas város kikötője mellett horgonyzunk le:
Itt is maradtunk két napot. A településen tiszta, rendezett utcák, színes házfalak fogadtak. Kicsit Sapporo (Japán) kertvárosában éreztük magunkat, csak az emberek és a templomok voltak mások. Sok földrengés pusztított a szigeten (pl. 1867-ben, 1948-ben, 1953-ben, 2003-ben), ezért itt is az újjáépített házak felső szintjeinek falai hullámlemezből vagy bádoglemezből készültek. Távolról alig vehető észre.
A praktikus harangtornyok is a földrengésekre emlékeztetnek:
A település szinte minden utcájában áll egy régi ortodox templom.
Álmi nagy örömére két játszóteret is találtunk közel egymáshoz.
"Válogat a kendermagban, a kiskirály sem él jobban."
Színes halászcsónakok:
A szárazföldi oldalra is eleveztünk, hogy megnézzük a 14. századi velencei erődöt. (Melamphyrum a sötét testű hajótól balra.)
A velencei szárnyas oroszlán az erőd falán:
Mi is itt motoroztunk el, de mi a másik irányba:
Egyik délelőtt viharos szél támadt, szerencsére abból az irányból jött, ahonnan védett a horgonyzóhely, így a hullámzást megúsztuk:
Sabinával és Ginóval, a svájci hajósokkal, akiket Albániában ismertünk meg, tartottuk e-mailen keresztül a kapcsolatot. Néhány ruhadarabját Sabina Orikumban felejtette a zuhanyzóban, és megkértek, hogy majd itt Lefkada kikötőjében adjuk már le, mert erre jönnek majd visszafelé. A kikötőben járva felfedeztük, hogy ingyen van a zuhanyzás, így ide jártunk át esténként fürdeni. Volt érmés mosoda is, itt tudtunk mosni.
Idilli búcsúkép indulásunk reggelén:
A levkasi szeméttelep mellett motoroztunk el, iszonyú büdös volt:
Megjött útközben a szél.
A szárazföld mentén fekvő Petala-öbölbe vitorlázunk be reffelt nagyvitorlával 23 csomós szélben. Ez az utolsó öblünk a Jón-tengeren.
Hatalmas az öböl, ketten horgonyoznak rajtunk kívül. Horgonyzás után ugrás a vízbe, snorkelezünk még egyet vacsora előtt. Holnap irány a Korintoszi-csatornához vezető Patraszi-öböl, majd Korintoszi-öböl. Ezzel a levágással nem kell megkerülnünk a Peloponnészoszt.