|
Az útikönyvünk írja, hogy ez egy kedves hely, ücsörögjünk a parti éttermekben, iszogassunk ouzot, és nézzük a tengert. Megemlíti, hogy Vathi temploma, a Taxiarhis, olyan mint egy kibomló vitorla. Mi minden oldalról alaposan megnéztük. Pali szerint a szerzônek fejébe szállt a 40%-os ouzo... Mi is kipróbáltuk :)
|
|
Kaptunk már ízelítőt egy-egy településen a görög képeslapokon, prospektusokban szereplő görög házakról. De ez az első hely utunk során, ahol minden ház ilyen. Fehérre meszelt házfalak kék zsalugáterekkel, amfórákkal a ház elôtt. Az útikönyvünk kockacukorházaknak nevezi ôket. Ehhez nem is kell ouzot inni :)
|
Bf. 7-8-as szelek fújnak kint a nyílt vízen, inkább a védett öbölben maradunk. Az itt fújó 20-30 csomós szembeszélben jó móka, csak kissé küzdelmes a partra evezés. Visszafelé könnyebb, csak sose sikerül a hajónál lefékezni. Fotókat eszünkbe se jutott készíteni, kaptuk a fröccsöket rendesen.
A parton Dénest végre megszabadítottam madárfészeknyi fejfedőjétől, ami védte eddig a fejét a napsugaraktól. Mostantól majd kalapozik.
Újabb hússzerzô vadászata ismét sikerrel járt. Egy nagy fûrészes sügér és négy kicsi hal a zsákmány:
Ma Vathi-öbölbôl bebuszoztunk a sziget belsejében fekvô Apolloniába. Vakítófehér kockacukorházak, kékre festett kerítések, amfórák, meredek utcácskák, minden utcában kék kupolás templom. El voltunk ragadtatva a helytől :)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bf.6-7-es szeleket ígért az idôjárás-elôrejelzés. Indulnunk kellett Ios szigetére, ahol Krisztáéktól elbúcsúzunk.
Ios szigetén Ios település (és az a templom innen tényleg úgy látszik, mint egy vitorlás, dagadó spinakkerrel):
A városi kikötő. Már ott áll Melamphyrum:
Bementünk a kikötőkapitányságra, hogy szóljunk, ide álltunk a partfalhoz. Álmi kapott egy kis autót az irodástól:
Paliéknak késő délután ment a hajójuk Athénba, így a ma estét már nem tölthettük együtt :((( Miután elment a hajójuk, sétáltunk egyet Ios kesze-kusza, meredek utcáin. Ez a hely is tündéri. A csacsival és gazdájával többször is találkoztunk. Nélkülözhetetlen állat itt, ahol a meredek domboldalba épült házakhoz csak szûk, lépcsôs utcák vezetnek.
A dombtetôkön valaha szélmalmok mûködtek. Most vagy félig lerombolódva állnak, vagy szépen rendbehozva, kifestve.
Még egy napot Ioson maradtunk, olyan jó hely. Tetszik, hogy sok a fiatal. Az útikönyvek is írják, hogy ez a bulizni vágyók szigete. Mögöttünk a kocsmahajóról Tracy Chapmantôl, szemben velünk a parti szórakozóhelyrôl Bob Marley-tól ismétlik ugyanazokat a számokat, maximális hangerô még hajnali 3-kor is. A szûkös zenei repertoár talán pár pohár alkohol után fel se tûnik. Egy ideig biztos más zenét hallgatunk majd a hajón. Kár, hogy görög zene nem szól sehonnan.
Délelôtt csend van. "Sun is shining", na gyerünk strandolni, mossuk ki a fejünkbôl az éjszaka hangjait. Ios majd'elfelejtettem a nudisták szigete is. Görögországban tiltott a nudistáskodás, de itt kijelölt helyeken szabad. Rajtunk kívül senki nem strandolt, biztos mindenki aludt. Kiraktuk a partra Álmi bicaját, fel-alá száguldozott, farolgatott a sétányon. Benzint vásároltunk és sok ennivalót. Délután városnézés mosodával összekötve. (9 euro 5kg ruha szárítással.) Boldog vagyok. Három hónapja (egy kivétellel) kézzel mosok, nem hagyom ki ezt a lehetôséget. Leadjuk a koszos, büdös ruhákat, és két óra séta után visszakapjuk illatosan, tisztán, szárazon, szépen összehajtogatva. Micsoda luxus!
Míg ment a mosás, felmásztunk a település legmagasabb pontjára, ahová ezt a templomot építették:
És gyönyörködtünk a kilátásban:
Ma is találkozunk a csacsival:
