szept.23. kedd, a bibliai tó körül

Autót béreltünk a helyi autókölcsönzőtől (ELDAN). Az AVIS nemzetközi autókölcsönző nagyon drága volt. Három napra kértük és Jeruzsálemben adtuk le.

A Tiberias-tó vagy Genezáreti-tó vagy Galileai-tenger Izrael vízkészletének legfőbb forrása. Nazaretből vándorolt ide a tóhoz Jézus, és itt a tó környékén gyűjtötte híveit, itt vitte végbe azokat a csodákat, amikről a Bibliában olvashatunk. Bibliai földeken járunk tehát, de bennünket leginkább a banánültetvények nyűgöztek le. Az ő idejében vajon hogyan nézhetett ki ez a táj? Nyáron állítólag pokoli hőség van itt a tenger szintje alatti medencében. A szél sem rezdül. Most szeptember végén is igazi kánikula fogadott minket.

Északra indultunk el Tiberiastól, a tóparti Ginosar kibuc mellett van egy 'visitor center', ahol kiállítottak egy 1986-ban, a tóparton fölfedezett, Krisztus idejéből származó halászbárkát. 11 féle fából készült, köztük szerepelt a szikamor is . "Stars shining bright above you, night breezes seem to whisper "I love you", birds singing in a sycamore tree, dream a little dream of me" (Louis Armstrong, Ella Fitzgerald).

A tótól felautóztunk Izrael legmagasabban fekvő városába Safadba (Szafed, Zefat). Safad volt a kabbalisztikus tanok szülőhazája a középkorban. A kabbalisztikus könyvek között alapvető munka a 13. században keletkezett Zohár, amely Mózes öt könyvének misztikus magyarázatait tartalmazza. Safadban vettük életünk legdrágább vizét, 1.5l 1000 Ft-ért. Álmi már nagyon szomjas volt, és a dombtetőre épült óvárosrészben ezt az egy kisboltot találtuk. Ahogy hajtottunk vissza a tóhoz, ez a panoráma tárult a szemünk elé. Zsinagóga és a tó.

Safadi misztikus kapu, szemmelverés elleni kövekkel.

Tabgha. A hagyomány szerint ezen a sziklán sokszorozta meg a kenyeret és halat Jézus, hogy enni adjon híveinek.

Kapernaum. Millenium Falcon (Star Wars)

Kapernaum. Az i.sz. 2. századi zsinagóga feltárt romjai. Feltűnő egy zsidó zsinagógán ez a sok római építészeti- és díszítőelem. Valószínűleg római építészeket és kőfaragókat bíztak meg a kapernaumiak.

Sok bibliai helyet felkerestünk, és mindennek megvolt a másik feltételezett helye is. Szép mozaikpadló-maradványokat láttunk, rengeteg turistabusz hozta a japán, jemeni, europai hívőket, érdeklődő turistákat. Délután megkerestük a helyet, ahol a Jordán-folyó belefolyik a tóba. Sétáltunk a nádasban, aztán felautóztunk a Tiberias feletti dombtetőkre, onnan néztük a jordán hegyvonulatokat, a tavat és a naplementét. Álmi közben mókuskerekezett egy erdei játszótéren.

Tiberias lent, és a dombtetőn a távolban Safad.

szept.24. szerda, a Holt-tenger és környéke

Tiberiásból a Holt-tengerhez vezető sziklás, sivatagi táj egyáltalán nem egyhangú. Folyamatosan szüretelik a datolyát és a banánt a hatalmas ültetvényeken. Darus kocsik nyúlnak fel az érett fürtökért. Ami annyira tetszik nekünk itt, az az ember alkotása, ahogy a sivatagi tájba nagy nehezen édenkertet varázsol. Néha elmegyünk pár összetákolt építményből álló, nagyon szegény település mellett. Félnomád beduinok élnek itt. Látunk pásztorkodó gyerekeket is.

Lassan Kumránba érünk. Már a kocsiból látjuk a sziklabarlangokat, ahol a holt-tengeri tekercseket találta meg egy beduin pásztorfiú 1947-ben, amikor az elkóborolt kecskéjét kereste. Nem sokban különbözhetett az élete a mostani gyerekekétől, akiket az út szélén láttunk az előbb. Két évezredet vészeltek át sértetlenül az agyagkorsókba rejtett tekercsek. Ezekből a szövegekből tudjuk a legtöbbet az esszénusokról, a világtól elforduló zsidó szektáról, amely a sziklahasadékokban meghúzódva várta a Messiást. (Raffay Ádám Heródes c. regényében is felbukkannak.) A rejtélyes közösség a gonosz és romlott főpapok elől vonult ki a sivatagba. Sok kutató azt vallja, hogy Keresztelő Szent János, Mária, József, Jézus is esszénus volt, így ez a szekta lenne a kapocs a júdaizmus és az ókereszténység között.

Leparkolunk, a jegypénztárhoz sétálunk, aztán amennyire lehet, körbejárjuk a területet. Végül a hőség, éhség, Álmi nyűgössége, hogy menjünk már a tóba fürdeni, hisz azt ígértük, győzött. Nem sétáltunk föl a barlangokhoz.

Még szerencse, hogy nem nyáron jöttünk ide. Most is kibírhatatlan a hőség. De a látvány fantasztikus. 392 méterrel vagyunk a tenger szintje alatt. Ez persze nem látszik. Nyolcszor olyan sós a tó vize, mint más tengereké. Ez sem látszik. Álmi hamar pórul is járt.

Figyelmeztettük, hogy nagyon sós lesz, ne tegye bele a fejét. De ő már rohant is a sekély vízbe és fejest bele. Üvöltött szegény, mi meg rohantunk ki vele az édesvizes zuhany alá. Utána alig lehetett rábeszélni, hogy bejöjjön mégegyszer.

Mintha nem is vízbe, hanem sűrű, olajos folyadékba léptünk volna. Nehéz a vízben sétálás, de úszni se egyszerűbb. A sűrű víz olyan magasra emel a felszínre, hogy amikor előre akarjuk rúgni magunkat, a lábunk akaratunk ellenére kiemelkedik a vízből az ég felé.

Voltak apró sérüléseink, amikről nem is tudtunk. A magas sótartalmú víz azonnal csípni kezdte, és pár perc után igazi, látható seb lett belőle. Azt hittük, hogy itt töltjük majd a délutánt, de egy negyedóra múlva már mindannyiunknak mehetnékje volt. Itt a strand mellett találtunk egy étkezdét, megebédeltünk, aztán a szomszédos Ein Gedi kibucban tudakozódtunk szálláslehetőségek felől.

Ein Gedi (héberről magyarra: a kecskegida forrása) egy oázis a sivatagban, egy bővizű forrás mellett megbújó igazi édenkert. Bennünket teljesen elkápráztatott. Már hatezer évvel ezelőtt lakott település volt. A virágzó ókori várost a bizánciak lerombolták. Ein Gedi az újkori Izrael állam része lett. A közelben kibucot alapítottak, az oázist és környékét 1972-ben nemzeti parkká nyilvánították. Leopárdok, hiénák, mormoták, núbiai kőszáli kecskék, sok madárfaj él itt ebben a parányi zöldövezetben. Ma délután csak a kibucba látogattunk el, holnap eltúrázunk majd a sok szurdok közül abba, amelyikben a legbővizűbb forrás fakad. A kibuclakók házai.

Van a kibucnak egy kis állatkertje

és botanikus kertje

és kilátója, ahonnan lélegzetelállitó látvány tárult elénk.

szept.25. csüt., Ein Gedi Nemzeti Parkban szurdok-túra és Maszada

A legolcsóbb szállás a Holt-tenger partján. Egy 8 ágyas bungalóban kaptunk hárman helyet, reggelivel együtt 10e Ft volt az éjszaka. A tábor közepén volt az étkező, ahol szuper svédasztalos reggelit kaptunk.

A reggeli 7 órai nyitáskor már nagy csoportok gyülekeztek az étkezde előtt. Sietett mindenki, hogy minél korábban elindulhasson valamelyik szurdokba túrázni. Egy óra múlva már úton is voltunk a Wadi Arugotban. Eleinte egy népes angol turistacsapatot előzgettünk, aztán a napsütötte kopár sziklák között vezető ösvényről letértünk a patakmederbe.

Itt már nagyon kellemes volt, lehetett pacsázni, árnyékot találni. Igaz, hogy Álmival kőről kőre ugrándozni komoly feladat volt.

Megtaláltuk a titkos vízesést.

A titkos vízesésnél vissza kellett fordulnunk, nem vállaltuk, hogy megmásszuk a sziklát, és visszatértünk a napos útra. Itt találkoztunk újra az angolokkal, akik csináltak rólunk egy family photo-t.

Mormotaszerűség (Procavia Capensis), Rock Hyrax

Itt véget ér a szurdok. Egy kellemes medencében fürödtünk, napoztunk, aztán indulás vissza.

azaz núbiai kőszáli kecske. Veszélyeztett faj, a mértéktelen emberi vadászat miatt a kipusztulás veszélye fenyegeti. Mindennap innia kell a túléléshez.

A szurdok után beültünk az autóba és irány Maszada, a betlehemi gyermekgyilkos Heródes ókori erődítménye, a zsidók szemében a hősiesség jelképe.

Maszada, Nagy Heródes erődítménye. "Úgy került hatalomra, mint egy róka, úgy uralkodott, mint egy tigris, és úgy halt meg, mint egy kutya" – írja Josephus Flavius Nagy Heródesről. I. Heródes, vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 73. – Jeruzsálem, Kr. e. 4.) a Római Birodalom provinciájaként létező Júdea királya. Nevében a Nagy jelző nem megtisztelő cím, hanem jelentése: idősebb. A folyton egymással civakodó Hasmoneus-dinasztia tagjai – a Makkabeusok leszármazottai – az i.e. 1. század közepére polgárháború szélére sodorták az országot. Ez provokálta ki a rómaiak közvetlen beavatkozását, melynek végeredményeként 63-ban Pompeius több hónapi ostrom után elfoglalta Jeruzsálemet. Ettől kezdve csak az történhetett Júdeában, amit a római szenátus és a tábornokok jóvá hagytak. Így került végül a Hasmoneusok korábbi tanácsadójának, az edomita Antipaternek a fia, Heródes a hatalomba. A rómaiak nevezték ki Judea provincia élére Kr.e. 37-ben. Kr. e. 4.-ig volt Júdea királya.

Heródes vér szerint nem volt zsidó. Idegen származásúként azonban nem lett volna joga a "zsidók királya" címet felvenni: "A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, aki nem atyádfia" – áll a Másodtörvényben. Hiába voltak az edomiták (Jákób ikertestvérének, Ézsaunak leszármazottai) szegről végről a zsidók rokonai, ráadásul még a Templomból is ki voltak tiltva a harmadik generációig. Heródesnek tehát minden oka megvolt arra, hogy paranoiásan őrködjön csellel megkaparintott hatalma felett.

Heródes politikájának egyetlen vezérfonala volt: a Róma iránti hűség, bármi áron. Fiait Rómában, a legelőkelőbb arisztokrata körökben neveltette, és valamennyi leszármazottja a császári család Iulius nevét viselte. Heródes korunkban szinte elképzelhetetlen vagyonnal rendelkezett. Legjobban építkezései tanúsítják ezt.

Jeruzsálem közelében amfiteátrumot épített, ugyanott egy hatalmas palotát, a Templom északnyugati csücskénél az Antonia-erődöt, a városokban pedig mindenütt Augustus tiszteletére emelt templomokat. Egy egész kikötővárost is megalkotott: Caesarea Maritima. Országát erődláncolattal vette körül, amely közül kiemelkedőnek számított a Héródion, Makhairosz és Maszada. Legjelentősebb építkezésének azonban a jeruzsálemi Templom újjáépítése bizonyult, amelynek teljes befejezéséig csaknem nyolcvan év telt el (i. e. 20/19– i. sz. 62/64).

Heródes görögös műveltséggel rendelkezett, a zsidók hitét nem sokra becsülte. A "római nép barátja és szövetségese" korántsem volt független uralkodó. A rómaiakkal kötött szerződés értelmében nem köthetett külön szövetséget, nem vezethetett hadjáratot, korlátozott minőségben és mennyiségben verethetett pénzt, továbbá háború esetén segédcsapatokat kellett kiállítania, hogy azokat a birodalom bármely pontján bevethessék. És a római uralkodó és a "zsidók királya" közötti barátság sem tartott örökké. Heródes udvara telis-tele volt cselszövéssel, intrikával és gyilkosságokkal, s a panaszáradat Rómába futott be. Augustus végül megelégelte a "tigris" kegyetlenségét, és az első kínálkozó alkalommal megvonta tőle kegyeit: alattvalóvá nyilvánította. Heródesnek azonban ez már sok volt: testét betegség emésztette, családja rettegett tőle, zsidó alattvalói gyűlölték, s már római barátai sem álltak mellette. Halála után az egész nép gyűlöletétől kísérve temették el fellegvárában, a Heródionban. (Heródesről érdemes elolvasni Raffay Ádám Heródes c. regényét. Nem rossz könyv, bár a végére mintha belefáradt volna a regényíró.)

Maszada, mint már írtam, a zsidók szemében a hősiesség jelképe. Maszada volt az utolsó erőd, amit Jeruzsálem Kr.u. 70-es lerombolása után még tartani tudtak a zsidók. A rómaiak két éven át ostromolták, míg sikerült bejutniuk. Egy töltést építettek az erőd mellé, ezen toltak föl egy emeletes ostromgépet. A töltés a mai napig megvan, látszik a fotón is (első oszlop középső mező, a világosabb barna). A védők nem adták meg magukat, inkább az öngyilkosságot választották. Kiválasztottak maguk közül 10 embert, akiknek meg kellett ölniük a többieket, majd egyet a 10-ből, aki végzett a maradék 9 emberrel és önmagával. Amikor a rómaiak behatoltak az erődbe 960 holttestet találtak. Csak heten élték túl, akik a ciszternákba bújtak. Tőlük maradt fenn a történet. A fellegvárat, az ellenállás jelképét porig rombolták a hódítók. "A Maszada nem eshet el még egyszer" - így hangzik az izraeli hadsereg mai esküje.

Felvonóztunk az erődbe. Jól látszik a Holt-tenger és környéke.

A wikipédiából: "Heródes alakja az Újszövetségben is megjelenik. Máté evangéliumának 2. fejezete írja le a betlehemi gyermekgyilkosság történetét. Máté leírása szerint a Napkeleti bölcsek egy csillagot követve a zsidók újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában. Heródes ekkor megijedt, az írástudóktól megtudta a születés helyét, és legyilkoltatott minden 2 évnél fiatalabb fiúgyermeket. Jézus megmenekül, mert Józsefet álmában angyal figyelmezteti. József Egyiptomba menekítette a gyermeket. Onnan ismételt angyali figyelmeztetésre csak Heródes halála után tértek vissza. Nagy Heródes fiának, Heródes Antipásznak jelentősebb a szerepe az Újszövetségben: Jézus szenvedéstörténetében kerül elő."

Kísérletezés. Az esővíz ilyen sziklába vájt vályukban folyt bele az erőd alatt kiépített hatalmas ciszternákba, ezzel biztosítva a hely vízellátását.

Álmi fotója rólam. Itt találkoztunk egy idegenvezetővel, aki annyit tudott csak magyarul, hogy "zimme zumm, zimme zumm, recefice bumm bumm bumm".

Na elég volt mára ennyi.

Beültünk a kocsiba, és irány a tóparti étkezde. Álminak nagyon tetszett a rasztahajú pincérlány haja. Fantasztikus hely volt a Holt-tenger és környéke. Szívesen visszajönnénk még ide. Az autóval Jerikót kikerülve elutaztunk Jeruzsálembe, ahol 3 napot töltöttünk. Jerikóba nem mehetnek be bérelt autók, mivel palesztin közigazgatás alatt áll. Ha meg akartuk volna nézni, akkor fel kellett volna szállnunk egy arabok üzemeltette minibuszra, és azzal bemenni.