2008. szeptember 25. - 28.

Jeruzsálem

szept.25. csutortok

Meg naplemente elott megerkeztunk Jeruzsalembe, az ovarosreszbe. Leparkoltuk az autot, es a Jaffa-kapun bementunk, hogy szallast keressunk. Ott volt rogton egy informacios iroda, de mar zarva talaltuk. Ahogy nezelodtunk odajott egy ferfi es maris ajanlott egy olcso hotelt (10e Ft/ 3 agyas/ ejszaka), epp az orrunk elott, a Petra hotelt. Lonely Planetbol tudtuk, hogy ennel nem lesz olcsobb hely. Masnap azert seta kozben erdeklodtunk ferencesrendi- es egyeb szallasokon, yousth hostelekben, de vagy telthaz volt, vagy tobbe kerult.

A hotelunk az, ahol sator van a hazteton, es meg egy kis haziko is. Eloszor megmutattak az egyik szobat, ami az utcara nez, a nyitott ablakosat a masodikon. Onnan azonnal kifordultunk. Az agynemuk teli voltak saros macskalabnyomokkal, a furdoszoba, wc kint volt a folyoson, es nem eppen no.1.. Utana egy nem az utcara nezo, felujitott, modern szarnyban mutattak egy furdoszobas szobat, ami nagyon tetszett, kint volt egy kozos konyha, nyitott terasz, ahova be is esett kovetkezo este az eso. Ezt is ugyanannyiert adtak. Jol csinaltak, mert az elso utan paradicsominak tunt a masodik. Rengetegen voltak, a teton is sok japan turista aludt halozsakokban. Nem tudom hol szallasoltak el oket, amikor kovetkezo ejszaka vegig esett. A kis haz a teton egyebkent az uzemeltetoe, aki amerikai neger, a felesege egy szoke no, es van harom kisgyerekuk (6, 2,5 es egy csecsemo). Almival felmentunk masnap reggel a tetore es jatszottunk veluk. Foci, kardozas, autozas, fogocska es sok beszelgetes, mert a kisfiuknak az apukajuk reven, anyanyelvuk az angol. A teton egyebkent ejjel-nappali katonai figyeloallomas van. Mint egyebkent az egesz ovarosban. Az utcakon, egyes hotelek bejaratainal es az arab reszben minden utcasarkon.

Kilatas a szobankbol... Nem csak ezek a birkak, hanem kakasok is voltak. Mivel meg tartott a ramadan, ami szept. 2-an kezdodott (epp akkor utaztunk Damaszkuszba), igy hajnalig folyt a mulatozas, ami felhallatszott hozzank. Ilyenkor hajnali 3 utan, a nap befejezesekent mindig van egy fel oras, kisse agresszivnek tuno vallasos zengedezes. Kaptam fel orat, hogy elaludjak, de nem sikerult. Ekkor szolaltak meg a kakasok, 5 utan ujra a muezzinek (napfelkelte miatt), utana a kereszteny templomok harangjatekai. Ket ejszakat atvirrasztottam, harmadik ejszakat vegigaludtam.

Itt az utcank, es a kenyerarusok. Rendes kenyeret nem talaltunk, csak ezeket a hosszu, edes kifliket. Es a tojasok, amik a tojastartokban vannak, fott tojasok. Az arab orszagokban mindenhol arusitjak az utcan. Buszon peldaul lattuk, hogy egy no meghamozott egy tojast es pitaba belemorzsolta. Ez volt a szendvicse. A szallasunkon a kozos konyhaban egy japannal foztem egyutt egyik nap, o az instant levesebe rakta bele. Mi a hosszu kiflivel ettuk reggelire.

Este meg setaltunk egyet a varfalon belul. Az ormeny negyed fele indultunk, atjutottunk a zsido negyedbe, ezek szinte kihaltak voltak, majd bejutottunk az arab negyedbe, ahol alig lehetett haladni a szuk utcakon hompolygo tomegben. Itt mar minden utca egy-egy bazarsor volt, csak kordek fertek itt el. Volt egy-ket szelesebb utca, itt a szemetet szallito kis traktoroknak is volt hely. Kicsit Damaszkusz fallal korulvett ovarosaban ereztuk magunkat, ahogy epp a szukokat (bazarokat) jarjuk, de megis mas volt. Nekem mar sok volt a tomegbol, olyan mintha egy zsufolt, tobb szaz meter hosszu metrokocsiban probalnal egyik vegetol a masikig elvergodni. Csak itt mindenki megy veled egyutt vagy szemben, oldalrol eled vagnak, megallnak vasarolni. Vegre elertuk a Damaszkuszi-kaput. A foto mar a varfalon kivul keszult, de a bazar a kapun kivul is folytatodott.

szept.26. pentek

Nappal a Damaszkuszi-kapu

A varfalrol lenezve a Damaszkuszi-kapu bejarata

Kisetaltunk az ovarosbol, es nem lepodtunk meg a hazakon, amik bar betonbol es teglabol epultek, egytol-egyig termeskovel voltak bevonva. Koncsek Laszlo Bibliai foldeken c. konyveben mar olvastunk errol. A varoskepet ugy alakitottak ki, hogy a varfalon kivul is olyan legyen az epuletek kulseje, mint a varfalon belul.

Alminak talaltunk jatszoteret, itt jatszottunk, amig el nem eredt az eso. Utana beultunk pizzat enni, Almi nagy kedvence a gombas pizza.

Ujra az ovarosban, az egyik szukban. Rank szolt egy szemeteltakarito, hogy ne egyunk az utcan. Igaza volt, ramadan idejen nem esznek napfelkeltetol napnyugtaig a muszlimok, igy a negyedukben mi se egyunk nyilvanos helyen.

A katonak az arab lakosokon kivul nem engednek be senkit az arabok szent mecsetehez, a Sziklamecsethez vezeto utcakba. Azt mondtak majd vasarnap. Ez rossz hir, mert akkor meg egy ejszakat itt kell tolteni, ha meg akarjuk a mecsetet nezni, mi pedig szeretnenk megnezni. Denes megprobalt este belevegyulni a ferfitomegbe, de azonnal kiszurtak, es visszahivtak. Denes mondta, hogy itt ment be ket zsido ferfi is, azokat mert nem hivjak vissza. A katonak nevetve mondtak, hogy azok arabok.

Finom, palacsintaszeru edesseg, a raszort fekete fuszer miatt Almosnak nem izlett. Ezen a forro femlapon sutik.

Seta a varfalon

Az aranyozott kupolas a Sziklamecset. Ma meg csak innen a tavolbol csodalhatjuk. Alattunk egy szuk.

A WIKIPÉDIÁBÓL:

"Jeruzsálem Izrael fo"városa, továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) mindegyikének szent helye. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának , keresztrefeszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelento"s szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset.

Zsidóság

A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a Heródes építette és a rómaiak által lerombolt második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, ehelyütt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfo"bb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövo"re Jeruzsálemben!”

Iszlám

A muzulmánok „mindössze” 1300 esztendo"s jogot formálnak Jeruzsálem óvárosára, ahol is a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Maga Mohamed próféta vallotta, hogy e városban voltak az o"t megelo"zo" próféták, ezért eleinte az o" parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekinto") mohamedánok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe, méghozzá arról a szikláról, amelyen Ábrahám kínálta áldozatul a fiát (az o" hitük szerint nem Izsákot, hanem elso"szülöttjét, Iszmáelt), s amely most a Templom-hegyen lévo" Sziklatemplomban van. S persze éppen a Templom-hegy tövében van a Siratófal (Kotel).

Kereszténység

A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt, s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereso" vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez, s a sírhoz, amelybo"l feltámadt. Ugyanezen oka volt annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok. A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet."

A Siratofal. A Sziklamecset van a fal masik oldalan. A Siratofalhoz csak rontgenkapunkon keresztul, katonai ellenorzes mellett juthattunk be.

Elkulonitve a ferfiak es a nok. Ma este (pentek este) kezdodik a sabbath es tart szombat estig. Visszajottunk ide este is, masnap is, es alig volt egy talpalatnyi fold. Fotozni sabbath alatt tilos.

szept.27. szombat

Oroszlan-kapu. A szemetet szallito traktor es a szamar jol megfernek egymas mellett a 21. szazadi Jeruzsalemben.

Muszlim temeto. Az Oroszlan-kapunal. A fal mogott van a Sziklamecset, a temetobol pedig fantasztikus kilatas az Olajfak hegyere, ami inkabb cedrusfak hegyenek latszik.

Olajfak hegye

Ezen az uton ment Jezus a keresztrefesziteskor. Hatterben az Oroszlan-kapu.

A mai zarandokok felvaltva viszik a konnyu fakereszteket a Via Dolorosan, a kalvaria utjan. A stacioknal megallnak, enekelnek, imadkoznak. Vegul a Szentsir-templomnal leteszik a keresztet, ahonnan egy arab vallakozo visszaviszi oket.

Reszlet a Szentsir-templom bejaratabol. Az utolso staciokat (keresztre feszites es a sziklasir helyet) orzi falai kozott. Eloszor Nagy Konstantinus romai csaszar epittetett ide templomot, felesege Helena csaszarno volt az, aki kijelolte a szent helyeket, amik fole a templomot epitettek. A 7. sz-ban a perzsak leromboltak, de nehany ev mulva a gorogkeletiek ujjaepitettek. A muszlim Omar kalifa is meglatogatta a templomot, amikor 636-ban negyhonapos ostrom utan meghoditotta Jeruzsalemet. Jezust az iszlam is profetajanak ismeri el.

Gorogkeleti pap.

Az egyik kapolna a sok kozul. A labirintusszeru, gyeren megvilagitott templom nehezen attekintheto. A sok-sok kapolnan a gorogkeletiek, a katolikusok, a koptok es az ormeny keresztenyek osztoznak. Kozottuk allandoak a feszultsegek, ezert a templom kettos kulcsat ket muszlim csalad orzi. Az indexen olvastuk, hogy oktoberben vagy novemberben a hivok itt osszeverekedtek, a papok is egymasnak estek, gyertyatartokkal utlegeltek egymast.

Mi is lattunk itt egy megdobbento jelenetet. A pici sirkamrabol, ahova csak 2-3 ember fer be, egy gorogkeleti pap nagyon durvan kilokott egy kozepkoru nenit. O kesobb osszeszedte magat es visszaengedtek. Nem tudjuk mi tortent, de a pap durvasagatol elallt a lelegzetunk. Persze nem lehet konnyu nekik nap mint nap a sok szaz sorbanallo turistaval, akik tolakodnak, nincsenek rendesen feloltozve. Az idegenvezetok is probara teszik turelmuket, mert soron kivul akarjak csoportjukat bejuttatni.

Haromszor is ellatogattunk ide, voltunk itt tumultusban, nyitaskor es zaraskor. A kep zaraskor keszult. Ennyi alkalom kellett ahhoz, hogy megnezhessuk az osszes kapolnat. Epiteszetileg fantasztikus kavalkad, mindenki hozzaepitette a maga kapolnajat, napokat el lehetne itt tolteni.

Erre a helyre fektettek Jezust, miutan levettek a keresztrol. A latogatok csokolgattak, simogattak, raraktak a vasarolt kegytargyakat erre a marvanytombre.

szept.28. vasarnap

A Sziklamecset. A hely azonos Moriah hegyevel, ahol a biblia szerint Abraham fel akarta aldozni az Urnak fiat, Izsakot, de isteni beavatkozasra, a hegy egyik sziklatombjen, ami akkor emberaldozatokra szolgalt, egy kost aldozott fel. Ez az egyik legfontosabb merfoldko az emberiseg fejlodeseben: az emberi elet elerte azt az erteket, hogy isteni hatalmak sem kovetelhetik folaldozasat.

David kiraly oltart allittatott erre a szent helyre, fia, Salamon i. e. 950-ben felepitette ide a zsidosag legfontosabb helyet, a jeruzsalemi Elso Templomot. A templomot i. e. 586-ban a behatolo babiloniaiak leromboltak, de a zsidok 100 evvel kesobb felepitettek es i.e. 20-tol Herodes ujjaepittette, megnagyobbittatta. 80 ev alatt keszult el. De nem sokkal utana, i.sz. 70-ben a zsidok lazadasakor a romai uralom ellen, Titus Flavius Vespasianus csaszar foldig romboltatta, es a helyen Jupiter templomot epittetett. Ezt Nagy Konstantinus hordatta el.

Elsosorban politikai szempontok koveteltek meg, hogy 691-ben az Omajjad kalifa felepittette erre a helyre a mai Sziklamecsetet. Ekkoriban Del-Arabiat egy masik arab uralkodo tartotta hatalmaban, ezert a Mekkatol elvagott muszlimoknak kellett egy zarandokhely. A hely szent volt a muszlimok szamara, hiszen Abraham Ibrahim neven a muszlimoknak is profetaja, es Mohamed a Koran szerint errol a helyrol, az abrahami sziklatombrol emelkedett az egbe.

Ezzel a mecsettel a kalifa tul akarta szarnyalni a Szentsir-templomot, hogy a muszlimokat ne szedithesse meg a kereszteny templom ragyogasa.

A mecset belsejeben van a bizonyos sziklatomb. Csak muszlimokat engedtek be, megprobaltunk mi is bemenni, de nem engedtek. A Sziklamecset egesz teruletere csak ma, vasarnap engedtek be nem muszlimokat, igy vegtelennek tuno sor allt a rontgenkapus belepohely elott.

Az imaszonyegek

A Sziklamecset utan siettunk vissza a hotelbe, felkaptuk a hatizsakokat, es buszt kerestunk Haifaba. Mar hianyzott a hajonk nagyon, Alminak meg a sok jateka.