2008. szeptember 29. - október 13.

Haifa, Akko, Ashkelon, Tel-Aviv

 

 

 

Szeptember 29. hetfo, Haifa jachtkikoto

 

Tegnap jottunk vissza az egyhetes kirandulasrol. A hajoval minden rendben volt. Jo lenne meg eljutni Akkoba, ami nehany km-re van Haifatol. Hajdanan a keresztes lovagok epitettek itt varat, szep kepeket lattunk rola egy prospektusban. Ma mar nem erunk ra, mert delutantol unnep van, a zsido ujev (Ros hasana), ami tart holnap es holnaputan is. Es nekunk semmi friss ennivalonk nincs a hajon.

A wikipediabol: "A zsidó naptár szerint négy újév van: niszán hónap elseje (a királyok és ünnepek újéve – a Tóra ezzel kezdi számolni a hónapokat, az alul található ünneplista szintén), elul elseje (a tizedek újéve), tisri elseje, Ros Hasana, (a zsinagógai újév, a teremtés ünnepe, a naptári év kezdete) és svát hónap tizenötödike (a fák újéve)."

Elgyalogoltunk a 3 km-re levo bevasarlokozpontba, hogy feltoltsuk a hajot. A soknapos unnep alatt minden zarva lesz. Vittuk az osszecsukhato, kerekes teherszallitonkat, hatizsakokat. Izrael draga, svajci arak vannak. De van valasztek. Visszafele jovet a kikoto kapujan hajtott ki epp a NOA kapitanya (Ishaj), es meghivott bennunket estere nepes csaladjahoz, hogy veluk unnepeljuk a zsido ujevet.

5-re jott ertunk az egyik fiaval. Sajnos mar akkor nem birtuk megjegyezni a telepulesek neveit, ahova kesobb eljutottunk. Eloszor Ishaj lakasara mentunk. A felesegevel el itt, es 90 eves aposa lakik a szomszedban. A faluban lakik meg az egyik fia a terhes felesegevel es a 2.5 eves kisfiaval. Eldicsekedett vele, hogy nincsenek keritesek a hazak korul, mert ilyen biztonsagos itt az elet. Ha mi itt elnenk, biztos lenne keritesunk, persze nem a betorok miatt. Anyai szemmel nezve a kisgyerekeket nem lehet a kertben egyedul hagyni, mert egy pillanat alatt kint vannak az utcan, es a buja zold novenyzetbol elobukkano pottomoket eszre se lehet venni az autobol.

Mint megtudtuk, ez az unnep itt nagyon csaladias, olyan mint nalunk a karacsony. Semmi koze a mi szilveszteri mulatozos szokasainkhoz. A csalad tagjai, gyerekek, unokak, unokatestverek ezen a delutanon osszegyulnek, lehetoleg minel tobben, es egy hatalmas vacsoraval, beszelgetessel bucsuztatjak az oevet. Igy persze nem az ortodox zsidok, hanem a vallasukat nem gyakorlok unnepelnek. Ishaj es csaladja pedig nem gyakoroljak vallasukat.

Atautoztunk egy szerintem 10 km-re fekvo kibucba, ahol Ishaj egyik lanya elt a ferjevel es tizeneves lanyaikkal. Itt igazi meglepetes vart minket. Voltunk vagy otvenen, es nem volt teljes a csalad, mert valakik most mas csaladtagokhoz mentek unnepelni. A gyonyoru zold kertben mar megteritve alltak az osszetolt asztalok. Erre nem szamitottunk, nem avattak be bennunket.

Voltak kisebb-nagyobb gyerekek, de nehezen indult a baratkozas koztuk es Almi kozott a nyelv miatt. Ishaj hozott egy focilabdat es Almival focizni kezdett. Erre odajottek a tobbiek is, es minden megoldodott. Ejfel korul, amikor mar indulni akartunk, Almit alig lehetett elhozni, olyan jol erezte magat. Epp bujocskazott a gyerekekkel.

Ishaj mernok, valahol Afrikaban dolgozott eveken at, most lett nyugdijas. Van nehany lova, lovagolni jar minden nap. Negy velunk egykoru, ill. idosebb gyereke van, mindnek van mar 2-3 gyereke. Neki is, tanarno felesegenek is sok testvere van, ok is ott voltak a gyerekeikkel, unokaikkal.

A terulj, terulj, asztalkamra sorra kerultek fel a kulonbozo fogasok, etelkulonlegessegek. Nemzetkozi volt a konyha, mint ahogy a hazassagok is. Indiai, jemeni, lengyel, osztrak es meg nem tudom honnan szarmazo nokkel, ferfiakkal ultunk egy asztalnal. Es az o kulturaik eteleibol eszegettunk orakon at.

Jutott idonk a beszelgetesre is boven. Termeszetesen az arab-zsido konfliktus volt az egyik fo temank. Ok igazabol megertik az arabokat, sajnaljak is oket, mert ok voltak itt elobb, ok lettek innen "kiturva". De az orszag fellenduleset, a szepen gondozott, termove tett sivatagi reszeket mind a zsidok munkajanak koszonheti ez a furcsa orszag. A muszlimokat elmarasztaltak, mert nem tesznek semmit azert, hogy szep legyen a kornyezetuk.

Jeruzsalemben is ez volt a legszembetunobb, ahogy a negy negyedbol (arab, zsido, katolikus, ormeny) allo ovarosban setaltunk. Az arab negyedben egy talpaltnyi hely sem volt, mindenutt allt a szemet, minden nagyon lepusztultnak tunt. A tobbi negyed bekes, tiszta volt, mindig feludules volt ezekbe visszakeveredni. Persze lehet ezt a zsibvasart szeretni, de ebben elni?!

Allitolag Jeruzsalemben az arab kozigazgatasu resz is ugyanannyi penzt kap varosrendezesre, mint a tobbi negyed, de nem tortentik valtozas. Ok szeretnek igy elni, volt a valaszuk.

Beszelgettunk a noi katonaskodasrol. "Elkepzelhetjuk, hogy mit muvelnenek egy noi katonaval az arabok, ezt nem kockaztathatjuk meg." - mondta az egyik ferfi. Epp ezert a nok adminisztracios, szamitogepes feladatokat kapnak, de megtanulnak a fegyverrel banni.

Hazafele meg atvittek bennunket egy druz falun. A druz vallas az iszlambol jott letre mas eszmekkel, ritusokkal valo keveredes reven. A muszlimok nem valljak sajatjuknak. Druzok lehetnek Izraelben katonak, muszlimok nem.

 

Szeptember 30. kedd, Haifa jachtkikoto

 

Shana tova!!! Boldog uj evet!

Ma ez a koszones, mindenki igy koszon mindenkinek a kikotoben. A park teli van piknikelo csaladokkal. Alminak ma is vannak jatszotarsai. Delelott mosas kezzel, delutan levagtam Denes hajat. Beszelgetes mas hajosokkal.

 

Október 1. szerda, Akko varosnezes

 

Igazabol reggel amikor felkeltunk, meg nem tudtuk, hogy ma is unnepnap van. Akkot szerettuk volna megnezni. A Haifaban kinyomtatott menetrenden azonban a mai napon se szerepelt egy busz se, csakugy mint a tegnapin. (Unnepnapokon nincs egyaltalan tomegkozlekedes a zsidoknal.) Ezt csak most reggel vettuk eszre. Megkerdeztem egy biztonsagi ort, es o megadta a valaszt, igen, ma is unnepnap van. Mindegy, stoppoljunk el Akkoba es vissza. A kikotobol megint ment egy halasz HAifaba, o bevitt, es ott tett le, ahol a muszlimok minifurgonjai mennek Akkoba. Mert ok a zsido unnepek alatt is fuvaroznak. Ujra megcsodaltuk ezt a spinnakkerezo epuletet, aztan beszalltunk a furgonba, es irany a kozeli Akko.

Akko egy igazi arab varos. Regen fontos kikoto volt Europa es Azsia kozott. 1104-ben a keresztesek elfoglaltak az araboktol, varat epitettek, itt szallt parta 1217-ben II. Andras kiralyunk is. 1291-ben az egyiptomi mamelukok kezebe kerult, akik leromboltak Akkot. Majd a torokok epitettek fel ujra a 18. szazadban.

A torok mecset nem eppen torokos tornya. Az oran heberul vannak a szamok, es nem latszik, de a masik oldalon pedig arabul.

Megneztuk a keresztes var feltart maradvanyait, jelenleg is feltaras alatt all. Aztan a kozeli torok furdo muzeumba latogattunk el.

Veget ert a ramadan honap, most minden muszlim akkor ehetett, amikor akart. Teli voltak az utcai kiulos vendeglok. De ha ujabb vendegek jottek, akkor valahonnan elohoztak mindig egy asztalt, szekekkel. Nekunk is jutott, es falafeleztunk. Ezek a csicseriborsobol keszult "fasirtok". Utana jollakottan vegigsetaltunk a fold alatt, az 1994-ben felfedezett Templomos Lovagok alagutjaban.

Vegigkuzdottuk magunkat a tomott szukokon (utcai bazarokon), setaltunk a kikotoben, lattuk, hogy a helyiek fott babot vesznek az utcai arusoktol seta kozbeni csemegezeshez. Nem tetszett a szaga, nem probaltuk ki. Elsetaltunk meg egy neprajzi muzeumba, ahol ezt a magyar merleget is talaltuk. Kellemes nap volt. Minifurgonnal visszamentunk a kikoto kozelebe, onnan seta, majd stop a kikotobe. A kikoto parkjaban Almi bepotolta az Akkoban kimaradt jatszoterezest, ami unnepnap leven tomve volt gyerekes, sutogeto csaladokkal.

 

Október 2. csutortok, Haifa

 

Fel eve vagyunk uton!!! Megtett utunk (2008. 04. 02. - 10. 02.): Horvátország - Albánia - Görögország - Törökország - Ciprus - Libanon - Izrael.

A reggel nem indult kellemesen. Mindenki azt mondta, hogy ne szoljunk a kikoto kapitanynak, hogy itt vagyunk. Ezt mondta a helyettese is. Mi szot fogadtunk. De megjott német házaspár ismerôsünk meg a ciprusi Larnakarol, es a 44 labas katamaránjuknak mar nehezen talaltak helyet. A kikoto kapitanya epp a kikotoben tartozkodott, es jott helyet keresni a katamarannak. Igy fedezett fel bennunket, epp, amikor indultunk be Haifaba, hogy a hepatitis AB elleni harmadik oltast megkapjuk.

Kerdezte mi miota vagyunk itt. Megmondtuk. Huha. Es mikor akarunk fizetni? Ma delutan, mert most sietunk oltast kapni. Az nem jo, az nem jo. O akkor mar nem lesz itt. Mondtuk neki, hogy holnap kora reggel vitorlazunk tovabb Ashkelonba, akkor is fizethetunk. Az nem jo, mert o nem lesz itt holnap, szombaton meg sabbath, tehat vasarnap fizethetunk. Az meg nekunk nem jo, addig nem varunk. Hat ennyiben maradtunk. (A katamaranosok se fizettek, amikor egy het utan elhagytak a kikotot. Meseltek, hogy szoltak a kapitanynak, hogy masnap mennek. Jo, akkor jojjenek fizetni. Mentek. Csak epp a titkarno nem volt ott, marpedig nala volt annak a fioknak a kulcsa, amiben a befizetocsekkek vannak. Ezzel kellett volna Haifaba menni egy postara, hogy befizessek a kikotodijat, aztan vissza, leadni az elismervenyt. A vegen ejnye-bejnye, legkozelebb hamarabb akarjanak majd fizetni. Es mehettek is. Egyaltalan fizet valaki ezert a kikotoert? )

A vedooltast vegul nem kaptuk meg. Delutan 4-kor nyitott csak a rendelo. Es elozeteses bejelentkezes nelkul nem adnak. Egyebkent pedig harmunknak valami 100e Ft lett volna. Majd Egyiptomban.

A plazaban, ami a buszpalyaudvar mellett van, tudtunk a laptoprol internetezni. Amig egyikunk Almival setalt, addig a masikunk e-mailezett. Utana atbuszoztunk a turistinfohoz, es megkerdeztuk hol van a dinoszaurusz kiallitas. A tudomanyok muzeumaban. Atsetaltunk oda. Sajnos fenykepezogepet nem hoztunk, igy errol a naprol sincs egy foto se. De a muzeum elkepesztoen jo volt. Zaraskor hagytuk ott. De nem tudtuk az egeszet megnezni, es minden tudomanyos szerkezetet kiprobalni. Alminak is egy idealis hely volt. Vegre egy olyan muzeum, ahol mindent megfoghat, es a teremorok csak biztatjak, hogy ezt is probalja ki, ezzel is jatsszon egy kicsit. Sokan voltunk, mind gyerekes csaladok.

Volt par terem, amik a kozlekedessel foglalkoztak. A gyerekeknek kis autokba lehetett ulni, es a felrajzolt utvonalokon autozhattak. Volt ket hatalmas csarnok a dinoszauroszoknak is. Ket oriasi peldany csontvaza volt kiallitva, es mindenfele ismertetok ezekrol a kipusztult osallatokrol.

Az estet a katamaranon toltottuk Birgith-tel es Karllal, akik elozo este Libanonbol Izraelbe vitorlazva fogtak egy hatalmas tonhalat. Szusit csinaltak egy reszebol, ezzel kezdtuk a lakomat, egy masikbol grilleztunk. A tobbi a hutoben varja sorsat. Danke für die Einladung!

 

Október 3. - 4. atvitorlazas Ashkelonba, 84 tmf

 

Ez a 84 tmf nekunk kb. 21 ora, ha 4-es atlaggal szamolunk. Vilagosban akarunk megerkezni, ezert mindenkepp at kell vitorlaznunk egy ejszakat. Tehat nem kell sietni. Reggel pakoljuk ossze a hajot, meg van ido mindenkitol elbucsuzni. 10.30-kor indulunk, kimotorozunk a hosszu, vedett obolbol, majd raterunk a kijelolt hajozasi savra vagy csatornara. Izrael vizein kb. a parttal parhuzamosan, attol kb. 5 tmf-re van kijelolve a hajozasi sav, es az egyes kikotokhoz is meg van adva a leagazasi csatorna. Nem vitorlazhatsz kedvedre sem az o vizukon, sem a libanoni- es a sziriai vizeken.

Delben tudunk csak vitorlat huzni, negyedszelezunk, hogy a csatornaba jussunk. Jo a szel, 5 csomoval haladunk. A savba erve mar 200 fokra kell vitorlaznunk Ashkelon fele, igy 3/4 szelezunk, a sebessegunk eleinte 3.5 csomo, de kesobb erosodik a szel, es 15, 18, majd 20 csomoval fuj. Mi is felgyorsulunk, 5.5-tel megyunk, teljes vitorlazat van fent.

Este 7-kor mar sotet van, elotte meg levettuk a nagyvitorlat, hogy konnyebb legyen az ejszakai orseg. Igy is 4.4-gyel megyunk, a szelkormany kormanyoz :). Dulongelunk, nagyok a hullamok, bukdacs urak vagyunk ujra. Almi kihozta a pledjet es vauvaut, de persze csak rovid idore, az esti alvasra az orrkabinba agyaztunk.

Hajnali 2-kor, amikor felvaltom Denest, mar csak 1 csomoval megyunk, teljesen elallt a szel. Levettuk az orrvitorlat, es beinditottuk a motort. Masfel orat kormanyzok, addig Denes pihen.

A szel nem jott meg kesobb se, igy hat es fel ora motorozas utan, reggel 8.30-kor megerkeztunk az ashkeloni kikotobe. A haifai hajosoktol pontos leirast kaptunk a kikotorol, arrol is, hogy hova alljunk. Igy is tettunk.

A bemenetel egy hangyanyit hasonlitott a franciaorszagi kikotonk (St Laurant du Var) bejaratahoz. A sok pecas miatt. Jo volt megerkezni.

Ez az epulet itt a jobb oldalon a mosdo, es egy ermevel mukodo automata mosogep is van bent!!! 500 Ft egy 7 kg-nyi adag. Ez itt a paradicsom! Ciprus ota nem lattam mosogepet, annak pedig mar masfel honapja. A hajonk pedig a kepen a mosdotol balra az utolso a sorban.

Azonnal elsetaltunk a recepciora, hogy bejelentkezzunk, de sabbath leven ezt csak holnap tudjuk megtenni. Addig is kaptunk kulcsot a mosdohoz, es mindenfele hasznos felvilagositast, pl. lehet internetezni a hajorol, ha van wifid, es van egy kozeli bolt is, ami ma termeszetesen zarva, es itt van rogton a beach, ami nagyon tiszta.

Zuhanyzas, alvas, fozes, ebed, seta (Alminak bicajozas) a tengerparti setanyon, ami gyonyoru. Csak oroszul beszelnek az emberek, mi is oroszul koszonunk a portasunknak. Ashkelon az orosz zsidok kisvarosa. Egy nagyon tiszta, rendezett, zold kisvaros. Meg a nemregiben a Gaza-ovezetbol idecsapodott ket lovedek sem tudta elrontani azt az idilli hangulatot, amit itt ereztunk azalatt a tiz nap alatt, amig itt tartozkodtunk.

 

Oktober 5. - 11. Ashkelon jachtkikoto

 

Elinteztuk a bejelentkezest, es a kikoto kapitanyatol rengeteg hasznos es friss informaciot kaptunk a Szuezi-csatornan valo atkeles meneterol. Megadta az atkelest intezo ugynok elerhetoseget, atfaxolta neki a papirjainkat.

Mondta, hogy mar most keszuljunk fel lelkiekben a sok furcsasagra, amit majd Egyiptomban tapasztalhatunk, es arra, hogy mindenhol es mindenkinek baksist kell adni. (Ha tapasztalatlanok lettunk volna, szerintem kevesebbet idegeskedunk, es kevesebb baksist adtunk volna. Kesobb mar teljesen leszoktunk a baksis adasrol. Senki nem kapott tolunk semmit a semmiert.)

Alminak nagyon megtetszettek az irodaban ezek a papirhajok, csinalt roluk egy fotot.

Erdekesseg, hogy Izraelben okt. 5-en ejjel volt az oraatallitas. Masnap delutan derult ki, amikor az irodaban az adminisztratorral megbeszeltuk, hogy 1/2 4-kor elvisz minket egy messzi bevasarlokozpontba. Megbeszelt idore nala voltunk, o meg csodalkozott, hogy mit keresunk itt, meg csak 1/2 3 van. Ekkor tudtuk meg.

Denes minden nap dolgozott, cikket irt, ezert is alltunk meg ennyi idore ezen a nyugodt helyen. Mi Almival a napot setaval, jatszoterezessel, strandolassal, vasarlassal toltottuk, aztan estefele Denes is abbahagyta a munkat, es egyutt csinaltunk programokat. A jatszoterek nem voltak mindig ilyen uresek. Hetvegen es unnepnapokon teli volt, es oroszul beszelt mindenki.

Az internetezest igy oldottuk meg a hajon, hogy eleg eros legyen a jel:

A kikotoben nem volt olyan elet, mint a haifaiban. Meg ott megismerkedtunk egy idos holland parral, ok is atvitorlaztak ide, itt maradnak telire, aztan ahogy melegszik az ido, ugy mennek majd eszakabbra. Azt mondtak, hogy a vitorlazas onmagaban is eleg izgalmakkal jar nekik, semmi szukseguk az egyiptomi torturakra. Egyebkent toluk lestuk el a tesztaszurot.

Egy motoros hajo tulajdonosa elmeselte, hogy amikor a hajojat athozta a Szuezi-oblon, akkor a nagy hullamzasban kiszakadt a belmotorja...

Okt. 9-en volt a legnagyobb zsido unnep a Jom Kippur, a megteres es a bojt napja. Egyetlen auto vagy busz sem mehet ezen a napon. Ashkelonban az embereke volt az uttest. A gyerekek el is foglaltak, bicikliztek, nagy csoportokban setaltak rajta. Almi nagyon elvezte. Mi is. Mindenhol kellene az evben legalabb egyszer egy ilyen automentes nap. Svajcban is volt egy hetvege augusztusban, amikor egyik nap az Albula-pass, masik nap a Fluela-pass lett lezarva. Csak a bicajosoke volt, mondanom se kell, hogy akinek bicaja volt, az ott volt.

 

Október 12. Tel-Aviv

 

Ma elbuszoztunk a kb. 80 km-re fekvo Tel-Avivba (egymillios). 100 eve meg arab narancsligetek zoldelltek a varos helyen. Aztan europai es amerikai szervezetek es vallasos adomanyozok penzen felvasaroltak ezeket az ultetvenyeket (mint egyebkent Izrael nagy reszeben), es 1909-ben leraktak, egyenlore meg mint az arabok lakta Jaffa kertes kulvarosanak epulo Tel-Aviv elso hazanak alapkovet. Meg ebben az evben felepult 60 haz, majd 1921-ben az angol kormanyzat varosi statust adott Tel-Avivnak. Megepitettek a tel-avivi kikotot is. 1950-ben egyesitettek Jaffaval, igy lett a varos neve Tel-Aviv-Jaffa. A wikipediaban van egy jo foto Tel-Avivrol.

Megneztuk a jachtkikotot, erdeklodtunk hely felol, csak ugy, minden igazi szandek nelkul. Mondtak teli van. Tudtuk a valaszt, a haifai hajosok mondtak, hogy itt sosincs hely, ezert, ha erre vitorlaznak, akkor Herzliyaban allnak meg egyet aludni, vagy lejonnek Ashkelonig.

Rengeteg beach van vegig a homokos parton. A parti setanyon pedig emlekhelyek, kepes-szoveges ismertetok a naci uldozes elol idemenekulo zsidokkal megtomott, szerencsetlenul jart (aknara futott) hajok emlekere.

Tel-Aviv, ahogy utcarol utcara setaltunk, elso pillanatban valami eszmeletlen szakadt varosnak tunt nekunk. Es ezt a kopott, malladozo es folyamatosan felujitas alatt allo Bauhaus hazak okoztak, amik miatt Tel-Aviv a vilagorokseg resze.

A varoskepet persze itt is a regi hazak, a meg regebbi hazak, a felujitott regi epuletek es a kozejuk beekelt modern epuletek egyvelege alkotja. Az utobbibol csak nagyon elszorva vannak, es szeretnek az egbe szokellni.

Erre a szepen kifestett hazra a jemenita zsidok negyedeben bukkantunk.

Jollakottan.

Japan csendelet.