Mar nagyon hianyoznak a hegyek, a hegyi turak, ezert is valasztottuk Baalbek es Byblos romjai helyett Bsharre-t, ahonnan kiindulva ket napot turaztunk.
Bsharre a Kadisha-volgy tetejen ucsorog, 100%-ig kereszteny telepules, maronita keresztenyek lakjak. A vallas i.sz.4.sz.-ban kezdodott St. Maronnal Sziriaban, kesobb bevezettek az egyistenhetet, ma mar a romai katolikus egyhaz egy aga. A telepules es Libanon nagy hiressege Gibran Khalil Gibran kolto, aki itt szuletett 1883-ban, de edesanyjaval 12 eves koraban Bostonba vandorolt, es kesobb new yorki eveiben lett vilaghires (mi most hallottunk rola eloszor).
Bsharre kozelebbrol. Minibuszokkal jutottunk Tripoliba, ott pedig ujabb minibusszal ide. Egy ilyen furgonba 20 fo + a sofor fer be, ugy hogy kozepre is ki lehet hajtani egy potulest. Az emberek mar egymas oleben ultek, a sofor mellett is ket no szorongott, egyik oleben a nagy gyereke. Az ajto nyitva, ott is allt mar meggornyedve 3 ember. Hogy megmutassa nekunk sok jo ember kis helyen is elfer, meg felvett egy ferfit, aki vele ult a soforulesen. Mindenki kacagott, lehet, hogy ilyet meg ok se lattak. Utkozben tobb helyen katonak zartak el az utat tankokkal, ellenorzes folyt. Mar megszoktuk a latvanyukat. Ok meg a tomott furgonoket, mert egy szot se szoltak.
Harom ejszakat aludtunk egy csaladi hazban kialakitott hotelszerusegben, a Tigerhouse-ban. Volt egy szoba (dormitory), olyan, mint a turistahazakban. 3 emeletes agy volt benne, es 10 $ volt egy agy reggelivel. Rajtunk kivul meg 3 ember kerulhetett volna a szobaba, de mar szezonon kivul voltunk, sejtettuk, hogy nem kapunk szobatarsakat. Tiszta volt, a hazineni kedves, es nem volt olcsobb lehetoseg. Lehet turistahazban is aludni, de ott tobbet kellett fizetni egy agyert, es meg agynemut is kellett kulon penzert berelni... Alminak tetszett a hely. Reggel mikor felkelt, azonnal rohant a nenihez, egyutt eszegettek, raktak ossze a reggelit talcakra. Szoval otthonos volt, csak az egesz Bsharreban folyo epitkezesek (elottunk is) miatt hatalmas volt a por es a hangzavar.
Masnap irany a Kadisha-volgy, magyarul Szent-volgy. Lefele konnyu volt menni, es meg huvos is volt a hegyvideki levego miatt (elveztuk Jounieh utan), aztan elertuk az elso, sziklafalhoz epitett maronita templomot.
Ez a gyonyoru volgy gazdag es valtozatos novenyzetevel, millio kis barlangjaval es a kereszteny szerzetesek, remetek, vallasi uldozottek altal epitett szent helyekkel a vilagorokseg resze.
A kozeli telepulesek lakoinak vannak itt muvelt foldjeik. Babot, fugefakat, mindenfele zoldseget ultetnek. Itt van pl. egy kakifa, meg eretlen gyumolcsevel:
Japanban ettunk eloszor ilyet, januarra erik be narancssarga szinure. Franciaorszagban, Olaszorszagban, Svajcban is lattunk, december korul mar roskadoztak a narancssarga gyumolcsok alatt. Csacsikkal jarnak ide le a kornyekbeliek, vadaszpuskaval a vallukon. A szallasunkon volt egy angol egy kulon szobaban, o is aznap turazott itt egy fogadott vezetovel, amikor mi. Felvette videora csak a hangot, hogy geppuskaval lovoldoztek a volgyben, allitolag allatokra.
Almi jol birta, ilyen emelkedokon lelkesiteni kellett (csoki a tetejen). Viccesen hangzik, de miota aprilisban elindultunk Horvato-bol, itt talaltunk eloszor olyan fugefat (ezen az osvenyen), amin erett fuge volt. Teli volt a fa, aztan meg a hasunk. Most bepotoltuk.
Nem mi jottunk vele Almi nagy szomorusagara.
Nem latszik, de meredek volt. Segitettem egy kicsit picurnak, kozben jokat szorakoztunk, foleg o.
Ujabb sziklahoz epitett templom. Ez is, mint az elozo, mar tobb szaz eve itt allo barlangi- majd arra epult ujabb es ujabb templomokra epult. Ha bemegyunk, akkor sok kis barlangba epult templomot talalunk.
Ilyen korsokban vart minket a hideg viz.
10 km-re Bsharretol van egy pici cedruserdo, 1000 eves fakkal, a vilagorokseg resze. Es itt van a legmagasabb hegycsucs is Libanonban, 3087 m magas. Telen nepszeru siparadicsom.
A cedrusok nagyon lassan nonek, 100 evesen meg picik, felfele nonek, aztan lelassul, majd megall a novekedes es elkezdenek oldalra noni. Az eloterben ketoldalt vannak a "fiatal" fak, a hatterben meg az oregek.
A Cedrusoktol vissza Bsharreba 10 km az ut, volt szuper turista ut, itt gyalogoltunk vissza. Megneztunk egy cseppkobarlangot, ami sokkal kisebb volt, mint a Jeitta-barlang (Jounieh), de bent folyt a patak, es olyan kepzodmenyeket is lattunk, amiket meg soha eletunkben. Sok cseppko megrongalodott foldrengesekben. Az ut vegen 1 km-en at, mielott meg Bsharre-ba ertunk volna, az ut ket oldalat betemette a telepules minden szemete. Legrosszabb a bomlo szarvastetem volt.
Tripoli Beirut utan Libanon masodik legnagyobb varosa, es a legjelentosebb eszaki kikotoje. A varoskp-tol 16 km-re van egy palesztin menekulttabor, nem lattuk, de mellette mentunk el Bsharre-ba menet. Biztos ott volt, ahol a tankos katonai ellenorzes. 2007-ben volt egy lovoldozes a palesztin milicistak es a libanoni katonasag kozott bent Tripoliban. Ekkor visszaesett az idegenforgalom, allitolag olcson lehet szallast talalni. Mi csak egy napot maradtunk, setaltunk a keresztesek erodjeben, a szukokban, a mecsetek kozott.
A polgarhaboruban ('75-'91) itt is, csakugy mint Bejrutban, jol szetlottek a hazakat. Az egyik oldalt mar szepen felujitottak, a masikon a foldszinti uzletsorok folott lakatlanok a lakasok.
Ez itt az uj, modern Tripoli. A folyo es a partja eleg durvan nez ki. Sziriaban, Libanonban, aztan lattuk Izraelben is, Egyiptomban is, a nap soran az utcara termelt szemetet ejszaka es masnap kora reggel eltakaritjak. Kesztyu nelkul, kezzel kapargatjak fel a szemetet a foldrol. Vágyik valaki egy ilyen kezzel kezet fogni?
A vallasi felekezettol fugg, hogy a nok milyen ruhat viselnek. Ok biztos, hogy nem egy szelsoseges felekezethez tartoznak. Egyeseknel a kilanyoknak is fejkendot es az egesz testformat elrejto ruhat kell viselnie.