2009. január 24. - 26.

Suakin és Port Szudán

 

 

 

január 24. Suakin

 

Szudanban eddig csak horgonyoztunk, Suakin az elso es utolso hely, ahol megalltunk, hogy a keszleteinket feltoltsuk. Azert csinaltam meg ezt a reszt gyorsan, hogy lassatok valamit Szudanbol. Majd potlom az elozo elmenyeinket.

Suakin mar 3000 eve fontos kikotoje volt ennek a teruletnek, a Puntba (Szomaliaban) iranyulo kereskedelem fo kikotoje volt. Afrika belsejebol rabszolgakat szallitottak innen az Arab-felszigetre. Fontos kikoto maradt egeszen addig, amig Port Szudant fel nem epitettek az angolok 1909-ben. A kereskedelem attevodott az uj kikotovarosba, es Suakin hanyatlani kezdett. Az egykor gyonyoru villakat elhagytak, es a korallbol epult hazak, mecsetek mind elpusztultak. Ma egy romtelepules. Van egy kis felsziget, epp ez mellett megyunk most el a vitorlassal, itt voltak a legszebb villak, hotelek. Ez ma penzert latogathato. Nem neztuk meg, mert a hajoval mellette mentunk el, es a lakott resz is ugyanigy nez ki.

Utkozben talalkoztunk a francia csaladdal, (rovid hirekben), veluk horgonyoztunk 3 ejszakat itt. Ok sajnos mentek vissza Hurghadaba, egy honapjuk volt visszaerni, mert bérlik a katamarant. 2000 euro/honap.

Mohammed, a feher ruhas es turbanos, a fekete mercijevel es fekete diplomata taskajaval, jott minden nap, es intezte a bejelentkezest, vizet hozott, dieselt hozott, penzt valtott (a romhalmaz Suakinnak van egy bankja, de nem valtanak penzt). Mindent azonnal, nem ugy mint Egyiptomban. Ott oten tartottak fel egyszerre, es soha semmi nem volt meg. Es egy csomo penzt fizettettek ezert.

Nagyon meleg van, 28-30 fok. Csak a helyi muszlim lakossag miatt vagyok ugy beoltozve. Nem akartak elhinni, hogy hazasok vagyunk, mert nem volt kendovel bekotve a fejem. Alig lehetett elviselni ezt az oltozeket. Nem ertem, hogyan birjak a nok es a ferfiak ugy bebugyolalva.

Kedves helyiek, megkerdeztek, akarom-e oket lefotozni. Kezet raztak velunk, aztan mentek a dolgukra.

Ennyire lepusztult helyen meg sohase jartunk. Es ami a legmegdobbentobb, hogy a helyiek mind kerdezgettek, hogy ugye milyen jo hely suakin, es nekunk azt kellett valaszolni, hogy "yes, it's a very good place". Mindenki megallt par szora, aztan mondtak, hogy sietnek.

Egy hely, ahol ugy tunt, megallt az ido. Mintha egy Krisztus korabeli film helyszinet rendeztek volna itt be. Az sok fos csaladok a romokban hevero, korallbol epult (lasd a fotot) viskokban tengetik eletuket. Oszver moge fogott kordekon egy femtartalybol veszik az emberek a vizet, csakugy mint mi hajosok, az itteniek is kannakkal jonnek. Csatornazasrol szo sincs. A falu wc-je a piac mellett ket deszkabode, amiben nincs semmi. Leguggolnak es a foldre wc-znek. Valamikor biztos takaritjak. De megsem allt meg az ido. Mobiltelefonja mindenkinek van, es autok is kozlekednek ezen az elarvult helyen.

Az emberek a foldon ulnek, esznek, kereskednek, kavet foznek. A mecsetekbe meg mindig ember hiv imara. Kiall az ajto ele, es enekel. A mecsetek a legtisztabb, leginkabb karbantartott epuletek. Bent rendes padlo van szonyegekkel. Udvariassagbol igyekeztunk csak olyan helyen fotozni, ahol nem feltuno. Igy a legjobb reszek, a piacok, a boltok utcaja, a buszallomas, kimaradt. De a tenger az obolben tiszta, az emberek nem lopnak, es senki sem eroszakoskodik, mint Egyiptomban, hogy nezzuk meg az arujat.

Ez itt a hajosok szemeteskukaja. Mohammed ide rakatta velunk a szemetet. Majd jon az illetekes, es elegeti. Addig meg az allatok jatszanak vele.

 

január 25. Port Szudán

 

Atbuszoztunk Suakinbol Port Szudanba. Beduinok es otthonaik.

Megerkeztunk a varosba. A szudani fekete taxik es a szines ruhas szudani muszlim nok. Ami azonnal feltunt, ahogy az utcan kozlekedtunk, hogy itt nem dudalnak az autok. Egyiptomban ez nagyon durva, folyamatosan nyomjak a dudat, es nem tudjuk miert.

A kikoto. Voltak itt teherszallito hajok, ket itt hagyott vitorlas, es sok buvarhajo.

Kavefozes.

Gyors voltam, igy elkeszult ez a kep, de azonnal ramszoltak, hogy tegyem el a gepet. Dragasag van Szudanban. Dragabb hely, mint Egyiptom. Egyiptomban 120 Ft-ert vettuk a piacon a kilo hagymat, krumplit, paradicsomot, citromot, paprikat. Itt ezek 300-400 ft-ba kerultek. Es nem csaptak be, mert a buszon utazva kikerdeztuk az embereket, hogy mi mennyi, es ennyit mondtak ok is. A tojasnak 40 Ft darabja. A helyi banannak 150 Ft kiloja. Itt a lisztet, cukrot kimerve adjak. 200 ft/kg. Teli volt a cukor bogarral. Lisztbol talaltunk ausztral buzalisztet becsomagolva, inkabb azt vettuk meg 250 ft-ert.