2009. január 27. - februar. 05.
Vitorlazas Suakinbol (Szudan) Masswaba (Eritrea)
Rossz ejszakam volt. A tegnap delelott kezdodo gyengeseg, hoemelkedesszeru erzes nem mult el, csak erosodott a delutan folyaman. Bevettem egy lazcsillapitot, aludtam egyet, es estere jobban lettem. "Biztos csak kimerultel a sok ejszakaba nyulo honlapkeszites miatt." - szemtelenkedett Denes. Ettol nem leszek lazas.
Ejszakara a lazcsillapito hatasa elmult, de Denes melyen aludt a gyogyszeres dobozt rejto tarolo felett. Nem akartam felebreszteni. Szet kellett volna szedni az agyat, kipakolni a tarolot, es a melyebol elovenni a dobozt. Valahogy kibirtam reggelig.
Igy lazasan is az indulas mellett dontottunk. Van egy kellemesnek leirt horgonyzohely 15 tmf-re, onnan egy nap visszavitorlazni Suakinba, ha komolyabbra fordulna az allapotom. Sajnos fogalmunk sincs, hogy mi a bajom. A tunetek alapjan valamilyen virus okozta influenza. Csak gyengeseg, fejfajas, es lazas erzes (lazmero nincs, Almi digitalisat hasznalnank mi is, de az most vele van Magyarorszagon), nincs semmi mas, se hasmenes, se megfazasos tunetek, se kiutesek.
Denes kievezett, utolso helyi penzunkon mangot, banant, pitat es cukrot vett, aztan felhuzta a csonakot, es 10 utan elindultunk. A katamaranosok mar kora reggel elmentek, ok vissza Hurghada fele. Jo volt veluk talalkozni, sajnaltuk, hogy Almi nem volt itt, mert a katamaranokat nagyon szereti, es jokat jatszhatott volna a katamaranon a kis Axellel. Egyik estet ott toltottuk a hajojukon, es mint megtudtuk, berlik a hajot, Olaszorszagbol vitorlaztak ide, es mar maskor is bereltek hajot a Karib-tengeren. Az nem katamaran volt, es a no, Sabine, nagyon utalja a billegest, ezert azota csak katamaranban gondolkodnak.
Eszaki szel fuj, mint altalaban. Bf. 4-es (11-16 csomo), es mi 3.7 csomoval haladunk (6.66 km/h). Az ember ennel a sebessegnel kezd el kocogni. Kocogva szeljuk at a Voros-tengert...
Delutan 3-kor mar horgonyzunk egy tenyleg szep helyen. Mangrove erdo, millio madarral. Mi csak a pelikanokat, sasokat, kanalas gemeket, siralyokat ismertuk fel, a tobbieket nem. Istvan kene ide, madarasz ismerosunk Egyiptombol, o megmondana, milyen madarak. Es a legkedvesebb a helyben a hangos madarcsicserges, nagyon kellemes. Itt biztos hamar meggyogyulok.
Odamotorozott hozzank egy halasz, van nehany "haz" a parton, es 2-3 csonak, es kert cigit. Mondtuk, nem dohanyzunk. Megertette, es elment.
Este 7-kor lazcsillapito, es vegigaludtam az ejszakat.
Reggel jol ebredtem, azt hittem vege a betegsegnek, de reggeli kozben ujra elojott a gyengeseg, a lazas erzes. Lazcsillapitot vettem be, es visszabujtam az agyba. Denes elment buvarkodni. Kell a friss hus.
Ezzel a dentrex-szel jott vissza. Latott a sekely korallos reszen capat, ami horogra akadt, es fekudt a korallon. Este, amikor a halaszok mentek erte, mar nem volt ott. Leszakitotta magat.
Eloszor azt hitte Denes, hogy egy alvo capat lat, kozelebb uszott, es akkor latta, hogy mi tortent szegennyel. A capa es Denes kore sok kivancsi hal es egy raja is osszegyult.
Megpucoltuk a halat, es mert mostanra hatott a lazcsillapito, eleveztunk a capat megnezni, de nem lattuk a csonakban ulve. Utana kieveztunk a mangroves partra. A hajo oldala meg Port Fouadban lett olajos a koszos kikotoi viztol. Azota (oktober) tervbe van veve, hogy tisztitoszerrel letakaritjuk...
Elijesztette a halasz a pelikant a motorcsonakjaval.
Az egyik madar egy pelikan. Istvan, madarasz baratunk Egyiptombol, ha felismered a masikat, akkor ird meg nekunk e-mailben!!! Latod micsoda madarparadicsomba hoztunk volna, ha velunk tartasz!
Epul a part. Rengeteg kagylo hever mindenutt.
A csonak es a hajonk Szudanban a Voros-tengeren, egy korallzatonyos, mangroves reszen. Meg most is hihetetlen, hogy itt vagyunk, hogy eddig eljutottunk :))).
Pelikan es egy elszallo sas.
Kanalas gemek.
Ket orat setaltunk a parton, felhos volt az eg, erosen fujt a szel, nagyon jo volt. De delutanra elmult a lazcsillapito hatasa...
Ma egy oreg halasz jott oda hozzank, es horgokat kert. Denesnek volt sok, adott neki. Orult a bacsi, es elment. O mutogatta el, hogy leszakitotta magat a capa a horogrol.
Tegnaprol meg maradt lecso, azt ebedeltuk. Pitaval. Halporkoltet foztunk vacsorara a dentrexbol. Megettuk pitaval.
A pita nem tudjuk miert, de ket nap alatt bepeneszedik. Ha nem szelloztetjuk, akkor mar egy nap mulva. Most felfuztem oket, legaramlatba akasztottam, negy nap mulva a kozepso ketto bepeneszedett. Megszaradtak, alig lehetett elharapni, megis peneszesek lettek. Ezentul csak ket napra valot veszunk.
Koszi Gabriella megegyszer a naptarat! Meg a 35 fokban is jol esik ranezni a kedvenc kepemre (hugom fotoja), orakig el tudnek benne gyonyorkodni, mint az igazi tuzben.
Matisse-t olvasom, koszi Andi. Nagyon jo kikapcsolodasnak. Denes kinevetett, hogy muveszettortenet konyvekkel pakoltam meg a konyvespolcot, de nagyon jol dontottem, igazi feludules visszacsoppeni Europaba, Parizsba, Nizzaba. Van nehany vallastorteneti konyv is, ezeket folyamatosan olvassuk. Es angol vitorlaskonyveket is, elmenybeszamolokat.
Lazcsillapito reggeli utan. Kicsit borus a kedvem, harom napja kezdodott az egesz, csak az orvosi konyv nyugtat meg, hogy a csak lazzal, gyengeseggel, fejfajassal jaro, 3-4 nap alatt elmulo betegseg az influenza. Varom a holnapot. A konyv szerint holnap veget er.
Az orrkabinban olvastunk, amikor meghallottuk a motorpofogest. Denes mar rohant is ki, biztos egy ujabb halasz, nehogy nekimenjen vagy belekapaszkodjon hatul a szelkormanyba. Mindig ezt csinaljak, mi meg rettegunk, hogy tonkreteszik az egyik leghasznosabb dolgot a hajon. Mert utana nekunk kell ejjel-nappal a kormany mellett ulni, es az nagyon nem kellemes.
Egy vitorlas huzott el ket meterre a hajonk hatuljatol, aztan lehorgonyzott mogenk. Athivtuk este halvacsorara. Denes azonnal el is indult vadaszni. Ezt a sugert sikerult fogni. Nem lesz eleg harmunknak.
Jott ma is az oreg halasz, most csak egy papagajhalat hozott, biztos a tegnapi horgokert cserebe. Megkoszontuk, de nem fogadtuk el. Allitolag nem finom a husa.
Este atjott Jorgen, sved szolovitorlazo. 11 eve indult el Svedorszagbol, ahol fogyatekos gyerekeket tanitott. Otthagyta ket huszoneves fiat, feleseget, aki nem akart vitorlazni, es nekivagott. Harom honapot toltott a Maldiv-szigeteken aztan egy honap alatt az eros hatszelben idejutott. Lassan befejezi foldkeruleset, de mar nem tudna a hajon kivul elni. Utazgatni se szokott a szarazfoldon, persze ez penzkerdes. A Maldiv-szigeteken se csinalt semmit, csak harom honapon at ucsorgott a helyiekkel, aztan raszanta magat, es elindult.
Amig beszelgettunk, megfoztuk a lecsos-halas vacsorat. Nagyon izlett neki, nincs semmi friss a hajojan, csak konzervek. Marad itt par napot, mert meg kell javitania a vizkeszitojet, es varnia kell, hogy a nekunk kedvezo hatszel, ami neki Egyiptom fele menet epp szembol fuj majd, elcsendesedjen.
Kint ucsorogtunk a kokpitban, es vilagitottunk. A mangrove erdo osszes bogara iderepult. Fekete lett toluk a hajo. Poloskaszaguak, pedig nem hasonlitanak a poloskara. Reggelre biztos elpusztulnak, mert beleragadtak a sos fedelzetre lecsapodo paraba. Sajnos bentre is jutott beloluk, ok a tulelok, amig le nem utjuk oket.
Kellemesen telnek a napjaink ezen a paradicsomi helyen. Lazcsillapito reggeli utan. Amikor hatni kezdett, harmasban kieveztunk a partra, es ujabb ket orat setaltunk.
A bananjaink nagyon erettek, egy csomo bananos palacsintat sutok, es peppe tort banannal toltjuk meg. Igy nagyon finom. Denes letakaritotta nagyjabol a hajot az elhunyt bogaraktol. Aztan ment a vizbe es a hajo aljat is megtisztitotta az elovilagtol. Nagyon faj a fejem, de egyebkent nem erzek mar gyengeseget es lazat.
Ma Jorgent is felkereste az oreg halasz.
Jorgen meselte, hogy volt egy borulasa Uj Zeland es Fiji kozott. 360 fokot fordult a hajoja, eltorott az arboc, terdig ert a viz a kabinban. Aztan valahogy eljutott Fijire.
Este 9-kor eleredt az eso. Csak rovid idokre. Jorgentol kaptunk a Maldiv-szkrol pilot konyvet.
Nincs lazam es fejfajasom. Elmult, ahogy a konyv irta. Fel 10-kor indulas. 10 csomorol fokozatosan erosodik fel a szel. Egy korallmezon megyunk keresztul, ki van bojazva, a GPS-en a terkep elsiftelodve. Szerinte epp a korallon szaguldunk keresztul. Lattunk delfineket. Fel 12-kor 17 csomora erosodik, fel- es 3/4 szelben kerulgetjuk a zatonyokat. Igy vannak a zatonyok szelei jelolve:
Fel 3-kor horgonyon a Sas-sziget mellett. Tenyleg sok a sas, hal meg alig. 2-3 meteres csak a viz, a korallok viszont gyonyoruek. Elso alkalom, hogy hal nelkul jon vissza Denes.
Menet kozben kenyeret gyurtam, de elfelejtettem a vizet megmelegiteni, amiben az elesztot kell felfuttatni. Sokszor befelhosodott, es e ket dolog miatt nem kelt meg a kenyer. Eleg fura lett, izre lehetett erezni, hogy kenyer, de az allaga inkabb sajtszeru volt. Innen jott az otlet, hogy lereszeljuk. Belekevertuk tojasba, es olajban kisutottuk. Olyan isteni lett, mintha friss kenyerbol sutottunk volna bundaskenyeret.
Egesz ejjel erosen fujt az eszaki szel. 5.47-kor indulas. 20 csomo fuj, felszelben megyunk orrvitorlaval, sebessegunk 5.8 csomo (10.44 km/h), mar szaladunk. Ezt az iranyt 2 tmf-on at tarjuk, majd elfordulunk, 3/4 szelben megyunk lassabban. A szel EK-ire fordul at fokozatosan, igy mi is ujra felszelben vitorlazunk, 5.5 - 6.3 csomoval (11.34 km/h). Meg mindig nem erte el az en atlagsebessegemet futaskor (12 km/h), Deneserol nem is beszelve.
Finom a szaritott hal, Japanban sokszor vettunk. Most ez, a tojas es a tejpor adjak az allati feherjet a hajon. Denest videozom, ahogy kormanyoz, es kapja a froccsoket. Egesz vegig enyhen tengeri beteg voltam, lehet, hogy az influenza lecsengese? 15-kor mar horgonyon. Jo hely, nincs hullamzas.
Maradunk. Kievezunk egy korallzatonyra, es vegigfutunk a homokos parton. Sut a nap, csak mienk a sziget, futunk mezitlab a finom homokon, belegazolunk a homokra csapodo hullamokba. Kar, hogy ezek a pillanatok nem tartanak orokke.
Aztan elevezunk egy viz alatti korallzatonyhoz, amit tegnap befele jovet el kellett kerulnunk. De alig van hal, a korallok is lepusztultak, toredezettek. Messzire eveztunk, most szembeszelben kell visszajutni, en erolkodok, de elmegy a kedvem. Jobb lenne meg mindig a parton futni...
Delutan delfinek jonnek, masok, mint amiket latni szoktunk.
Ejszaka elallt a szel. Elottunk all egy 200 tmf-es vitorlazas, mert nincsenek utkozben jo horgonyzohelyek. Es szelcsend van. 7.45-kor megis elindulunk. Ilyen felhofal epult mogenk reggel a szarazfold fole:
Gyenge szello kezd fujni, keletrol... Meg jo, hogy nem szembol. Motorozunk, majd amikor 15 csomora erosodik, akkor negyedszelezunk teljes vitorlazattal. 150 fokra probalunk menni, de este mar tarthatatlan. Huzz egy egyenes vonalat, ezen kellene haladnod. De nem engedi a szel, ezert rajzolj a vonalra egy cikkcakkot, es ezen haladj a cel fele. Igy orankent csak 1-2 tmf-et (1.8 - 3.6 km) kozeledunk a celunk fele, holott mi megteszunk orankent 4 tmf-et (7.2 km-t).
Kapas van!!! Menet kozben probaltunk pecazni. Amikor sekely resz fole ertunk (18 m), hirtelen bekapta egy hal a mucsalinkat. Denes lassan huzta ki, es mar itt volt a hajo mogott, amikor elszakitotta a damilt, es a csalival lelepett. Szomoruak voltunk. Meg ket mupolipunkat vittek el igy. At kell tekercselni az erosebb damilt.
Ejszakara genua van fent es a nagyvitorla reffelve. Szelkormany viszi a hajot. Denest hagyom aludni, legyen kipihent, ha "action" van. Egyebkent mar Eritrea vizein hajozunk. Ez a siraly szorakoztatott kora reggel:
O is faradt volt, en is. Reggel jobb a szel, tobbet haladunk iranyba. Ujabb ket polip oda. Delutan elmegy mellettunk egy halaszcsonak. Integetnek, hogy menjunk kozelebb. Nem megyunk. Bekapcsolom a mobilokat probakepp, mert egy nagy antennat lattunk a parton. Interneten utananeztunk Eritreaban a mobilszolgltatasnak, es nincs, csak belfoldi hasznalatra. Csak vonalas keszulekrol lehet Eritreabol kulfoldre telefonalni. Bejon egy szolgaltato maximalis tererovel, de az nekunk tiltott :(((.
Masodik ejszakankon elallt a szel, motorozni kellett. K.O. voltam a tegnapi virrasztastol, most Denes van tobbet orsegben.
Hajnali 1/2 6-kor kiugrik az agybol Denes, es jon pecazni. Belelkesedett az elmult napok kapasaitol. Attekercselte a vastag damilt, es egy eros femeloket is akasztott a mucsalihoz. Sekely resz fole ertunk megint, es amint bedobta, azonnal be is kapta egy hal.
Majdnem fel oras kuzdelem aran, elete legnagyobb halat fogta, egy 90 cm-es tonhalat, Thunnus Albacares-t a beallt teljes szelcsendben. Azonnal megpucoltuk, epp egy korallsziget takarasaban jartunk, tukorsima volt a viz, es halporkoltet, rantott halat, fokhagymas-rozmaringos sult halat csinaltunk belole, a maradekot pedig kicsipeszeltuk, bizva abban, hogy most is jol sikerul a szaritas, mint a multkor.
Megvan a hal, es a finom ebed, vacsora is (harom napra):
Amig pucoltuk a halat delfinek jottek a hajonkhoz. 11-kor halporkoltet ebedelunk, de ekkora mar kiertunk a sziget takarasabol, es ujra billegunk. Kozel vagyunk mar Massawahoz, delutan kettore beerunk a kikotobe. Jorgen meselte, hogy van itt egy nagy katamaran, Captain Jacknek szolitotta a kapitanyat, majd kesobb vitorlazik tovabb Egyiptom fele. Tole mindenrol informalodhatunk. A kikotoben megtudtuk, hogy elment a Dahlak-szigetekhez ket hetre buvarkodni.
Az elso ember, aki Massawaban udvozolt minket.
A kontenerek kozott ott feherlik a kikotokapitanysag epulete. Ez a patrfal a teherszallito hajoke. Ennek a vegere kell motorozni es a partfalhoz kotni a kishajoknak kb. egy eve. Reggel 7-17 ora kozott lehet csak bejonni, ekkor van nyitva a kapitanysag. Mas hajosok panaszkodtak meg Egyiptomban, hogy nem engedtek oket be, es kint kellett varakozniuk a bejarat elott.