2009. április 10. - 23.

Port Szudán - Delfin reef (Egyiptom)

 

április 10. péntek, Port Szudán, egy hónapja (márc. 10.) vontattak át minket a Sanganeb reeftõl

 

Kesz vagyunk a hajojavitassal, holnap indulunk, irany Egyiptom! Tegnap megtalaltak es visszaadtak az internetezoben az ertekes napszemuvegem. Denesnek mara megszunt a hasmenese. Csupa jo dolgok.

A hasmenesnel nem tudni mi szamitott, az egyiptomi gyogyszer (Antinal), vagy hogy ket napja nem ment a kikotoi vizbe, ami egyebkent nagyon tisztanak tunt (persze a bakik, virusok nem latszanak). Vagy a ketto egyutt.

A Ragnar vitorlason nagyon dicsertek Port Szudant, milyen jo hely. Hamar kiderult, hogy miert. Tegnap nem talalkoztunk veluk egesz nap, azt hittuk atbuszoztak Suakinba szetnezni. Eszukbe se jutott. Elsetaltak a kozeli Palace hotelbe, ahol a gyors internet van, es aramszunetben se allnak le a gepek. Egesz nap ott interneteztek, ott ettek. A mai es a holnapi napra is ezt terveztek, aztan vitorlaznak tovabb. Port Szudanbol csak a kikotot es a hotelt lattak... Akartunk veluk konyveket cserelni, de Massawaban odaadtak az osszes konyvuket mas hajosoknak.

A mai nap javareszt bevasarlassal, vizfeltoltessel telt. Reggel rogton ezzel kezdtunk. Ket km seta az asvanyvizfeltoltohoz, aztan ketto vissza. Sok jo van a vitorlazasban, de rossz is, peldaul a keves mozgasi lehetoseg. Ezert a parton sokat kell mozogni. Ma pentek van, hetvege, igy nagyon kihalt a varosnak ez a resze, nem allit meg senki se, hogy

"Hello, How are you?", "Where are you from?", "Port Sudan good?"

Nagyon baratsagosak, de ha egesz nap kint vagyunk, jovunk-megyunk, es mindenkivel beszelunk par szot, akkor estere mar nagyon nincs kedvunk valaszolni.

60 l asvanyvizet toltottunk, 300 Ft-ba kerult, ugyanez a viz 15 literes kannakba toltve a boltban 200 Ft, pillepalackokban 1.5 liter 140 Ft. Vissza a hajora, es egy ora mig atszurjuk (a biztonsag kedveert). Kozben jott egy angol hajo, Halberg Rassy 53, harom ferfi a fedelzeten, hajoszallitok, a tulaj bizta meg oket, hogy vigyek a hajot Thaifoldrol a Foldkozi-tengerre. (A tulaj nem volt a hajon.) Adenben alltak meg utoljara, most is csak azert jottek be, mert kint szembol fujt 25 csomoval a szel, es mar faradtak voltak, pihenni akartak egy napot. Estere athivtak marhasultre, de mivel este 10-re ertunk vissza az utolso fordulorol, mar nem mentunk at.

Delben Ahmed meghozta az utleveleinket, aztan sutes-fozes (sult virsli, rizs, zoldsegsalata), ebed, majd egy kis szieszta a dogmelegben (30 fok van bent arnyekban, kint meg tobb, es nagyon eget a nap). A helyiek (csak a himnemuek) minden nap itt furdenek.

Negykor ujra kieveztunk, ujra az asvanyviztoltobe setaltunk 60 liter vizert (ezeket mar nem tudjuk atszurni, mert nincs ures kanna, majd menet kozben, ha kiurul egy szurt vizes). Nehany foto utkozben a jobb kornyekrol:

Veget ert a mecsetben az imadkozas, ezek a jomodu lakosok. Talalkoztunk a kikotokapitannyal is, alig ismertuk meg. Rajta is hofeher galabijja volt es feher fez a fejen. Es egy vadiuj, hofeher Merciben ult. Kerdezte, hogy elcsereljuk-e a hajonkat az o autojara :). Mondtuk, persze. 2x annyiert tudnank eladni, mint a hajonkat.

A vizes utan beugrottunk egy kozeli boltocskaba, mar tobbszor vasaroltunk itt, de ma nem az oreg bacsi volt, hanem egy fiatalember. A tejpor igy hirtelen 4000 Ft helyett 4500 ft lett, a szorp 1300 ft helyett 1500 Ft. Szova tettem, vegul 200 Ft-ot hajlando volt engedni. Vissza a hajora, kaptunk az ujonnan jott vitorlastol ket konyvet. Krimik.

Elpakoltunk mindent, aztan jott az utolso fordulo, de mar elmult hat ora. Zoldseg, gyumolcs, sajt, joghurt, 70 tojas, pita, ezeket csak frissen vehettuk meg. Es a maradek szudani font elkoltese. Nagyon nehezen ment. A boltok mar bezartak, alig talaltunk egy kis kereskedest. Cola- es Fanta hamisitvanyok, finom mogyoros csokik. Es meg egy ora internet. Es este 10 volt mar. Vissza a hajora, pakolas. A zoldseg-gyumolcs kicsit maceras, mert a dolestol, razkodastol azonnal megserulnek es bepeneszednek. Nehez oket jol elpakolni, es naponta kell ellenorizni. 11-kor agybaajulas. Kicsit gyomoridegunk van, mert holnap a Sanganeb reeffel kezdunk, ahol egy honapja elszakadt a mooringkotel, es zatonyra futottunk. Remeljuk, ott van meg a horgonyunk, amivel eloszor huztuk le magunkat a reefrol, csak aztan elreszelodott a hozzakotott olmozott kotel, es a horgony most valahol 10 m melyen fekszik a korallok kozott a homokon.

Ma megjottek a buvarhajok, es az egyik (osztrak ketarbocos vitorlas) tulajaval beszelgetett kicsit Denes. Neki is megvan a maga sztorija. A Karib-tengeren volt egy motoros buvarhajoja. Mar kozel jartak a kikotohoz, amikor elsullyedt a hajo. A motorter nyitva maradt veletlenul, a feljovo hullamok becsaptak, megtoltottek, es mire eszrevette, leallt a motor, a hajo lassan elsullyedt. Ok egy gumicsonakba ultek at, csak a penzt es iratokat tudtak magukkal vinni. Szerencse a szerencsetlensegben, hogy 15 meterre sullyedt csak, onnan kiemeltette, megjavittatta, es folytatta a buvarszafarikat. Most itt van Szudanban egy masik hajoval. Meselte Denes a mi zatonyra futasunkat, es kiderult, hogy az o mooringkotele szakadt el. O tette ki. Es egy masik zatonyhoz is rakott. Mondta, hogy kossunk ra nyugodtan...

 

április 11. szombat, Port Szudan - Sanganeb reef (18 tmf)

 

6-kor keltunk, 7.10-kor indultunk. Propeller jo, sebessegunk motorozaskor nem valtozott, de ennek a propellernek nagyobb a felulete, vitorlazaskor kicsit lassitja majd az ellenallasa a hajot. (Hasznaltan talaltunk az interneten olyat, mint ami nekunk volt, es tengelyt is talaltunk hozza Nemeto-ban, de idoigenyes lett volna, mig eljutnak hozzank, mi meg mar menni akartunk.)

Masfel ora mulva mar teljes vitorlazattal csobogunk a reef fele. 3-4 csomo a sebessegunk es 10 csomos E-i szel fuj. Negyedszelezunk, egy takkal vesszuk a reefet. Itt a bejarat:

Ebben a 10-12 csomos szelben nagyon bekesek a viszonyok. Nyoma sincs a multkori hullamzasnak, amikor 25 csomos szel fujt. Ennek ellenere hangosan dobog a szivem, mutogatjuk egymasnak a helyet, ahol zatonyra csuszott a hajo. 11.30-kor mar a szokasos horgony-ellenorzesbol uszik vissza Denes, es megy a masik horgonyt megkeresni.

A zatony elottunk, es a zatony mogottunk a vilagitotoronnyal.

Ide csusztunk, amikor elfureszelodott a kotel. Elso korre nem vette eszre Denes a horgonyt. Visszauszott, ebedeltunk (meg tegnapi sult virsli, tukortojas, pita, zoldseg, gyumolcsos joghurt), szieszta. 2-kor ujra a vizben, de mar egyutt. Klassz medencekbe usztunk be, valtozatos korallok, szokasos szines halak, vannak ujak is, amiket eddig nem lattam. Es megtalaltuk a horgonyt. Denes pufferekkel, csigaszerkezettel kiemelte, es visszauszott vele a hajora.

A mi szeretett, 15 kg-os Bruce horgonyunk. Tobb szaz euro, es jo horgony. Lengyel tejkaramellaval unneplunk, es kiprobaljuk a szaud-arabiai mangoszorpot. Finom, de az egyiptomi jobb, kar, hogy elfogyott. (Igaz azt felesben kellett keverni, ezt meg 1:9-hez.) Ujabb piheno, meghallgatjuk a radion Karesz idojarasjelenteset, aztan megint elmegyunk a reef menten buvarkodni. Talaltunk ujabb korallfajt, lengedeztek az aramlastol. Volt sok az egyik legszinesebb kedvencembol, a lila ujjkorallbol, amik kozott millio pici szines hal uszkalt. Nem lehet megunni, ruhaban meg sokaig lehet birni. A viz olyan 21-22 fokos lehet.

Meg vilagosban jott egy katamaran (Tuscan Tango), a bejarat kornyeken dobtak horgonyt.

Tukorsima vizen, kisimult idegekkel a halakat es a korallokat azonositom be, Denes a cikkevel foglalkozik, aztan vacsi (fetasajt pitaval, paradicsommal, paprikaval), es meg volt eronk egy nagyon gyenge western filmet vegignezni (Vad banda, ha jol emlekszem). Nagyon jot aludtunk.

 

április 12. Sanganeb reef - Marsa Fijab (25 tmf)

 

6-kor mar csipogott az ora. Mara is szelcsend, delutanra 9 csomot mondott az elorejelzes, amit leradiozott tegnap Karesz. Mig Denes elpakolta a buvarfelszereleseket es a megtalalt horgonyt, addig reggelit keszitettem. Ket fel literes joghurtot vettunk indulas elotti este, es most mindketto romlott, megy a halaknak. A paprika csumaja is, ami nagy sikert arat:

Pezseg a viz a reggelizo halaktol, rengeteg rablast latunk, delfinek usznak a zatonyon kivul, hangosan fujtatnak. Gyonyoru hely ilyen szelcsendben. 14 meterre lelatunk, latjuk, ahogy egy nagy hal csipegeti a korallt a feneken. Barcsak minden reggel ilyen szenzaciosan kezdodne. Igaz, itt egy honapja is ilyen szenzaciosan kezdodott, csak egy kicsit sokba kerult...

7.15-kor vegul raszanjuk magunkat, es Denes felhuzza a horgonyt. A halakat nem zavarja, itt vannak mellettunk. Adtam nekik pitadarabokat, az is erdekli oket. Motorozunk delig, aztan jon egy kis fuvallat, es felhuzzuk a konnyuszelest.

Elhagytuk a Shab Rumi zatonyt, mar 3 buvarhajo horgonyzott ott, nem fertunk volna el, keves hely van bent. Cousteau kapitany robbantott a korallzatonyba egy 12-15 m szeles bejaratot. A bejarat elott (a zatony kulso oldalan) ket oldalt viz alatti bunkereket epittetett fel, es fel even at eltek benne kiserleti cellal. Hogyan birja az ember a viz alatti megnovekedett nyomasban, bezarva, elzarva. Capakat etettek, filmeztek. Ma a buvarszafarik legnepszerubb celpontja. Ha tegnap (szombat) jovunk ide, akkor az osztrak buvarhajoval (a kozepso hajo) elfertunk volna. (Akkor meg a tobbi buvarhajo Port Szudanban volt, szombatonkent van a turnusvaltas.)

Shab Rumi ota van egy kb. 1 csomos ellenaramlas. A szel K-i 6-10 csomos, felszelezunk, de az aramlas miatt csak 2 csomoval haladunk. Denes onti magara a vodor vizeket, en a hajonaplot irom. 15.20-kor Rudi bacsi radion bemondja nekunk a szeljelentest.

A Marsa Fijabhoz egy osztrak vitorlassal egyutt motorozunk be. Itt jartunk jan. 21-diken, mar ismerjuk a korallfejeket, konnyu igy a bemenet. Oda horgonyzunk, ahol multkor a francia katamaranos csalad horgonyzott. 16.30-kor mar mindketten a vizben vagyunk. Sasok, vercsek repkednek felettunk, sajnos kineztek maguknak az arboc tetejet. Ez az obol nem igazan jo buvarkodni, sok a homokpad, zavaros a viz. Ki kell menni a zatony kulso oldalara. Ma mar nem. Tengerviz, tusfordozes, ugras a vizbe lemosni. Go jatszmak, edes alvas.

 

április 13. Marsa Fijab

 

Egy sas szallt az arboc tetejere szerelt szeljelzonkre es vijjogott. Erre ebredtunk 7 korul. Szelcsend, tukorsima viz, ezt josoltak egesz napra. Januarban ket ejszakat maradtunk itt, most is. A mara tervezett fontosabb programok: halfogas, az egyik homokpadon Denesnek hajvagas es borotvalkozas. 7.30-kor Denes vizalatti vadaszatra indul, en a pitakrol vagom le a peneszt, ma meg ezt reggelizzuk, holnap mar ketszersultet. Meg nincs kedvem kenyeret sutni (nem szeretjuk a kuktas kenyernek az izet).

Denes 40 perc mulva a hajonal van ujra egy nagy, piros hallal. Ilyet meg nem lott, es nem is lattunk ilyet buvarkodaskor. O snappernek tippelte, meg kell nezni a nagy kepes halhatarozoban, ami viszont a laptopon van.

Denes feladata a halpucolas. Epp vegzett a filezessel, amikor meglattuk kajakos baratunkat, Sherifet. Mar vartuk, mikor bukkan fel. Eloszor az osztrak idos parhoz evezett, de nem fogadhattak szivesen, mert mindjart evezett is at hozzank. Nem ismert meg bennunket. De mikor mondtuk, hogy buvarszemuveget es pipat adtunk neki, azonnal emlekezett. Megint hozott 7 minitojast, mi meg adtunk neki egy liter granatalma szorpot es a hal felet. Mondta magatol, hogy a kisfiara nagyon jo Almi szandalja, ez az unneplo szandalja, amikor Port Szudanba megy a csalad. Nagyon orultunk neki. Miota egy eve elindultunk, Almi sok ruhat, cipot kinott, es nem hasznalodtak el, ezert szivesen ajandekoztuk kisgyerekes anyukaknak. Ok pedig orommel fogadtak. Sullyed Sherif kajakja, mert nekiment egy korallnak. Kert tolunk uvegszalat a javitashoz. Denes elmondta neki, hol tud Port Szudanban venni (a viztartalykeszitoknel).

Amikor elevezett, megkerestuk a halat a laptopon. Vagy egy Reef Red Breamet (Mangrove Jack neven is ismert) fogott Denes, vagy Red Bass-t. A kettot a fotok alapjan se sikerult megkulonboztetni, mintha ugyanarrol a halrol keszultek volna, a leiras is csak abban kulonbozik, hogy a Red Bass-nak mely ureg van a szeme elott. De ilyen van a masiknak is, szoval vegkepp tanacstalanok voltunk. A lenyeget meg nem is irtam. A Red Bass-t tilos enni, mert ciguaterra mergezest okoz, mig Jack husa elso osztalyu. A Voros-tengerre a pilot konyvunk azt irja, hogy biztonsagos, nem tudnak ciguaterra mergezesrol (bezzeg a Karib-tengeren!). (Az utolso massawai beszamoloban mar irtam egy keveset a ciguaterrarol.) Nem gyotortuk magunkat tovabb, fajo szivvel bedobtuk a gyonyoru feher hust a vizbe. (Kesobb egy hajostol megtudtuk, hogy ha a majbol, agybol, szembol egy darabot a szankban tartunk a nyelv es az arc kozott 5 percig, es zsibbadtsagot, viszketest, erzestelenedest erzunk, akkor ki kell dobni a halat. Mindenki probalja ki, aki enni akar belole, mert szamit az egyeni erzekenyseg is.) Remeltuk, hogy Sherifeknek nem lesz semmi baja. Denes elment ujra vadaszni, mondtam neki, hogy csak ismert halat lojon. Eredmeny egy ora mulva:

Igaz meg ilyeneket nem lott, de a halak picik (igy a mergezo toxinbol nem halmozodhatott fel bennuk sok, márha van itt ebbol a mergezobol), es a hatarozo szerint ezeket ehetjuk. A piros-sargak Sargocentron spiniferum (Spiny Squirrel-fish), a szurke hal sarga pottyokkel Diagramma pictum (Silver Sweetlips), a fekete pedig egy suger. Pucolas, filezes, halsutes. Isteni mindegyiknek az ize, sajnos csak ebedre valo lett beloluk.

Egy sas tonkretette a szeljelzot. Majd fel kell maszni az arbocra. Denes epp megborotvalkozott, en a Sherif het tojasabol sutottem piskotat a kuktaban, amikor jott egy torok- es egy ausztral vitorlas. A torok Ozkan (44 eves) azonnal atmotorozott hozzank beszelgetni. Ket eve es 10 honapja indult el sajatepitesu fahajojan (50 ezer $-jaba kerult), ami egy modernizalt Bristol Channel Cutter, 26 lab. Valahol Indoneziaban hastifuszt kapott, es ekkor ismerte meg az ausztral Davidet (64), aki ekkor indult el foldkerulo utjara. David apolta, kitartott mellette, azota (1 eve) egyutt vitorlaznak. David csak keso este csatlakozott hozzank - Ozkan hajojan voltunk mar ekkor, epp veget jarta a fincsi lekvaros piskota - mert javitotta a benzinpumpajat. Van ket tankja, es azt a pumpat javitotta, ami az egyikbol a masikba pumpalja at a dieselt. Ugyved, jogot tanitott egy egyetemen, elvalt, van harom lanya (1 ugyved, 1 orvos, 1 szorfruha boltos), es most 36 labas vashajojan korbe akarja vitorlazni a Foldet, es rettenetesen sovany, es en alig ertem az ausztral angoljat.

Ozkan fozott nekunk torok kavet, olyat aminek suru zacc van az aljan. Mi nem kavezunk, max. tejeskave, es ezutan se fogunk :). Legkozelebb majd torok teat foz. Elkeseredetten beszelt a gorog-torok viszonyokrol. Szerinte annyira hasonlo a ket nep eteleiben, zenejeben, tancban, mentalitasban, hogy bekesen kene egymas mellett elnie. Foldkerulo utja soran igyekezett Torokorszagot bemutatni, megismertetni, nepszerusiteni mindenkivel, akivel csak talalkozott. Allitolag nincs GPS-e, csak szextanst hasznal. Nincs melysegmeroje, szelmeroje se. De van motorja, 400 liter dieselje (nekunk 75 l), sokat motorozik. Szeretne meg egy motort :)

 

április 14. - 15. Marsa Fijab - Khor Shinab (100 tmf)

 

Reggel egyutt indul a banda 7 korul a teljes szelcsendben. Ok a belso csatornaban motoroznak, es egy reefnel fognak aludni, mi kimegyunk a zatonyok kulso oldalara, es itt vitorlazunk ma es holnap is. Aztan talalkozunk a Khor Shinab obolben, ha minden jol megy.

9.30-ig motorozunk, aztan konnyuszeles orrvitorla fel. DNy-i 5 csomos szelunk van, ami hatszelet jelent nekunk. 1 csomoval (1.8 km/h) vanszorgunk, Denes uszik a hajo mellett, de megcsipi ket fules meduza, es visszajon kormanyozni. A kabinban 34 fok van, izzasztokamra.

10.45-kor mar 8-9 csomo fuj, 2.2-vel megyunk. A szel K-iesedik. 13.00-kor mar fo a kokpitba kitett alkoholfozon a lecso (kuktaban a tuzreteteltol a levetelig 7 perc), 10-12 csomo a szel, igy hogy K-i lett, felszelben megyunk 4.6-tal, teljes vitorlazattal. Bekes menet, csak meleg van nagyon. Itt az ebed. Lecso, kuszkusz, halkonzerv:

Az angol hajorol beszelgetunk, a HR 53-rol, amit Thaifoldrol szallitanak at a Foldkozi-tengerre, es aznap reggel indult el Port Szudanbol, amikor mi is. A kapitany mondta, hogy 2-3 nap alatt Port Ghalibban lesznek. Megallas nelkul 8-9 csomoval odamotoroznak. 1250 liter dieseljuk van, es steak-et esznek. Kicsit mas stilusban adjak elo, mint mi a 75 liter dieselunkkel es a konzervhusokkal :).

15.25-kor radion kapjuk Karesztol a szeljelentest. Holnap allitolag meg tokeletes K-i szelunk lesz, aztan jonnek az E-i szembeszelek.

17.00-ra legyengul a szel 5 csomora, es szembefordul, E-i lesz. Fel ora mulva elall. Eddig 30 tmf-et tettunk meg. Go-t jatszok a laptopon, Denessel elemezzuk a lepeseket. 20.00-kor aludni megyek, 23.30-kor ebreszt Denes. Mig aludtam, visszajott a D-i szel. Khor Inkefail szelessegen jarunk. Januar 19-ediken 250 tmf utan ide erkeztunk Egyiptombol, a Delfin-lagunabol.

Csak a konnyuszeles orrvitorla van fent ebben a gyenge hatszelben. A szelkormany ilyenkor nem tud jol kormanyozni, nekunk kell. 3 csomoval halad a hajo, szepen vilagit a novekvo hold, a tavolban egy buvarhajo motorozik el. Nem jonnek delfinek, de a vilagito planktonok most is szeppe varazsoljak a sotet vizet. Jol kialudtam magam, nem vagyok faradt, jol esik kormanyozni, nagyon kellemes a homerseklet, pantos ruha van rajtam, es csak egy konnyu pulcsit tettem a vallamra. Zenet hallgatok.

Hajnali 3-kor felkel Denes, es atveszi az orseget. A szel nala elall, lehuzza a vitorlat, de egy aramlas 2 csomoval viszi elore a hajot. Ez jo hir! Majd 15 csomos szembeszel kezd fujni, az is elall, szoval nem unatkozik kint. Delfinek is jonnek 5 ora korul. En 6-kor kelek, de nem adja at az orseget, varja, hogy jojjon valami tartosabb szel. Visszabujok a paplanhuzat ala, es 8-ig alszom. Ny-i lett a szel, meg egy aramlas is besegit 1 csomoval. Reggeli, majd Denes lefekszik. Szelkormany viszi a hajot.

9.45-kor tulvagyunk 70 tmf-on. Es ujra szelcsend. Denes felkelt, es most felvaltva uszunk a hajo mellett, jol esik a tusfurdos-sos vizes mosakvas. 12.00-kor hirtelen 13 csomos E-i szel fuj szembol, nagyon nem jott be a szelelorejelzes. Most DK-i szelnek kene fujnia. Egyebkent ilyen ossze-vissza szelben meg nem is vitorlaztunk. Negyedszelezunk, 4.6-tal megyunk, becsuktam az ablakokat, mert becsapott egy kis viz. Mellettunk vitorlazik egy masik hajo.

13.00-ra legyengul a szel, EK-ire fordul, 1.7-tel megyunk. A vitorlas mellettunk 180 fokot fordult, mintha epp visszafele akarnanak menni, es kicsaklyaznak valamit a vizbol. (Kesobb megtudtuk, hogy halat fogtak, es azt szedtek ki a vizbol, ugy hogy kozben "heaving to"-ztak, azaz parkolo allasba tettek a hajot. Ez az egyik modszer a pihenesre, amikor nagyon eros a szel. Lin Pardey-knal olvastuk, hogy napokig heaving to-ztak egy oceanatkelesen, amikor kitartoan fujt szembol 35-40 csomoval a szel, de ott mar hasznalni kellett egy kis ejtoernyot a vizbe dobva. Ilyen nekunk is van, de meg nem kellett elovennunk, szerencsere.)

Nezzuk a vitorlast, kozben a VHF radion halljuk, hogy David Ozkant hivja, es meseli, hogy nem mukodik megse a benzinpumpa, igy nincs eleg benzinje, vitorlaznia kell, nem biztos, hogy eler ma a megbeszelt obolbe. Kozben a vitorlas mellettunk betekert a vitorlaibol, es beallt mogenk.

Capensis hiv a VHF radion. Oda jonnek, ahova mi, csak nincs az obolrol jo terkepuk, es trukkos a bemenet, szoval mogottunk akarnak bejonni... 3-4 kg-os doradot pecaztak ki a vizbol, most dolgozzak fel. Mogottuk 5 merfoldre es 8-ra is van egy-egy vitorlas, mindenki ebbe az obolbe tart. Micsoda esemenydus nap!

14.00. A szel magahoz tert, ujra mossak a hullamok a fedelzetet. EK-i 15 csomos szel fuj, 6 csomoval szaguldunk, meg nem epultek fel a hullamok, igy konnyu. Nehez a megdolt hajoban a hajonaplot irni, de meg birom, bar mar kezdodik az enyhe rosszullet-erzes. Ki-be jarok, csinalom a fotokat Capensis-rol, de most abbahagyom, es megcsinalom gyorsan a tojasos lecsot, mar ehesek vagyunk.

Miutan felalltam a geptol, egy-ket perc alatt 20 csomos lett a szel, 25-os befujasokkal. Es ez maradt vegig. 6.9 csomoval szaguldottunk, elvezetes volt nagyon, mert nem voltak meg igazi hullamok. Fotok rolunk, Mary keszitette a Capensis-rol. Dicsertek a hajot, hogy 20-25 csomos szelben teljes vitorlazattal megyunk, es alig dol meg. Kulsore tenyleg nem latszik, de mi a hajon nem igy ereztuk :)... Es Denesnek nehez volt mar kormanyozni. Ilyenkor mar reffelnunk kell a nagyvitorlat, de 4 tmf az obol, addig meg ki lehet birni.

Az obol, ahova 16.15-kor behorgonyoztunk a Khor Shinab, ahova egy hosszu, kacskaringos ut visz be, ket oldalt homokdunekkel, zatonyokkal. A nap segitett nekunk, jol latszottak a zatonyok, persze a Red Sea Pilot terkepe alapjan tudtuk, hogy hol keressuk.

Mogottunk motorozott Capensis, halaszcsonakokat is lattunk. Egy vitorlas (Esperanza) mar lehorgonyzott, es utanunk meg este 7-ig negy hajo jott be. Utoljara Torokorszagban horgonyoztunk ilyen nagy tarsasagban, nagyon jo erzes a sok hajossal egyutt lenni. Megjott Ozkan es David is, Davidnek sikerult ideiglenesen a benzinpumpa-problemat orvosolni. Az eszaki szel teljes gozzel fuj, 25 csomoja tartos hullamokat epitett fel az obolben, minden hajo mozog, csattognak a kotelek, felcsapnak a hullamok. Jo erzes, hogy horgonyon vagyunk. Denes aludt egyet, aztan megneztunk egy aranyos filmet, a Narnia-t.

 

április 16. Khor Shinab

 

Reggel 10-kor bujtunk ki az agybol, valtozatlan a szel, Ozkan mar itt is van, atjott beszelgetni, aztan megy Davidhez a pumpat szerelni. Radion athivtak magukhoz Capensis-ek (Mary es Rick a Del-afrikai Koztarsasagbol, 65 folottiek), 2-re erunk vissza a hajora. Vicces az evezes, akkorakat nevetunk, olyan mint egy vidamparkban. Hullamvasutazunk a csonakkal, es kapjuk a furdot, Almi nagyon elvezne, ha itt lenne. Kaptunk a doradobol, es egy uveggel Mary sajat keszitesu mustarban, ecetben, olajban eltett halabol is. Cserebe megkaptak a roluk keszult fotokat es egy elektronikus terkepet a GPS-ukhoz (Garmin Blue Charts), amit mi is hasznalunk, es nagyon szeretjuk. Ebed: krumplipure, sult hal, utolso uveg olivabogyo.

Kozben megjott egy 25 labas hajo is (Cool Change), kanadai, akirol mar tudtunk a tobbi hajostol. Tegnap nem sikerult elernie az oblot, csak ma delben erkezett meg. Azonnal lefekudt aludni. Senkinek se elvezetes egy ejszakai menet 20-25 csomos szembeszelben, felepult hullamok kozott, raadasul egyedul. Az osszes hajo marad par napig, amig a szel meg nem valtozik.

15 ora utan Denes atevez David-hez (hajoja neve Sahula). Hasznalhatjuk a radiojat, igy elso alkalommal tudunk radion keresztul Kareszeknek visszajelezni, hogy vesszuk az adasukat. En Melamphyrumon maradok, a mi radionkon hallgatom a szeljelzest (mi csak venni tudunk, adni nem), arra az esetre, ha Denesnek nem jonne ossze a radiokapcsolat.

De nagy oromunkre osszejott. Jol veszi Kareszt, Rudit, es egy temesvari radioamatort, es ot is jol veszik. A szeljelentes mostanra 13 csomot mond, helyette 20-22 csomo fuj 25-os befujasokkal. A szelirany viszont stimmel, 30 fokrol kapjuk a szelet. Holnapra is 9-12 csomokat josoltak, irany E-ENy, E-EK. Ha a tapasztalt szeleket osszevetjuk ezzel, akkor helyette 17-20 csomos szembeszelre szamithatunk, de mar felepult hullamokkal. Igy maradunk holnap is, es marad a tobbi hajo is.

Estere csokken a szelero, 15 csomo fuj kitartoan. A partot nezem tavcsovel. Nincs sok novenyzet csak nehany alacsony novesu, soturo bokor, sovirag, es ez az egy fa, ami a vizben arvalkodik.

 

április 17. Khor Shinab, tura

 

A turavitorlazasban a legjobban azt szeretem, amikor egy tiszta, vedett obolben lehorgonyzunk, es a parton lehet egyet turazni, ezert a mai nap az egyik kedvencem lett. Megbeszeltuk a tobbi hajossal, hogy reggel 7.30-kor talalkozunk a parton, es felsetalunk a domb csucsara. Vartuk oket a parton, de semmi mozgas, mintha mindenki aludna meg. Elindultunk kettesben. Ahol tudtuk, letettuk valamire a gepet, es parosfotot keszitettunk.

Regesreg szarazra kerult korallokon setalunk, amit homok borit es vulkani tufa, es egyeb vulkani tormelekek. Neha soviragokra bukkanunk, en el vagyok toluk ragadtatva, Denest a viragok nem nagyon erdeklik.

Ez a vulkani ureg mar sokkal inkabb:

Denes a csucson, a feje homalyba vesz. (Azota megtisztitotta a lencset.)

Kata a csucson, elviszi a hajat a szel.

Itt a Khor Shinab, a kacskaringosra formalodott obol. Jol latszik a tenger es a bejarat.

Heten, mint a gonoszok, a nyolcadik egy katamaran (Tango), de o mashova horgonyzott (fenti kepen bal oldalon), most oda igyekszunk epp, de vegul nem fotoztuk le.

A katamaranhoz a tavoli hegyek fele kell mennunk, at a homoksiksagon (kemeny), fel a fekete szinu, uledekes-vulkanikus platora, majd le a platorol. Nem nagy tavolsag.

Itt a maganyos fa, amit mar a hajorol lefotoztam. Denesnek is tetszik, o is lefotozza.

Kozben felebredt a hajos banda, oten kijottek a partra (csak negy latszik, de oten vannak: Capersisrol Rick es Mary, David a Sahularol, es ketten egy masik hajorol).

Elertunk a plato meredek falahoz, itt kell felmaszni. Alminak kuldjuk ezt a kepet a mamarol, a paparol es a Shell-kagylorol.

Lejutottunk a platorol, megneztuk a katamarant, es visszafele a parton mentunk. Hol soviragok kozott, hol a homokban, hol a vizben. Erdekes formak, es mind korall, reg szarazra kerult, es elpusztult korall.

A vizben iszkoltak elolunk a halak, csak ez a murena nem felt. A halaskonyvunk azt irja, hogy tropusi tengerekbol tilos meg a legkisebb murenat is megenni a ciguaterra mergezes miatt. Miota Gorogorszagban lott egyet Denes, es nem izlett a husa (puha, zsiros, izetlen), azota a murenakban csak gyonyorkodunk.

Visszafele beugrottunk a kanadai Peterhez (elso latasra szimpatikus lett) (57 eves) (Cool Change a hajojanak a neve), megtudtuk, hogy a Bab el Mandeb-szoros utan nekiment ejszaka egy magas sziklakepzodmenynek. Bevitte a GPS-be a maganyos szikla koordinatait, hogy elkerulje a helyet, aztan elfelejtette, hogy mi ez a pont, es ejszaka az autopilot nekikormanyozta a hajot... A hatalmas csattanasra ment ki, es folotte magasodott egy tobb meteres sziklafal. Eros hatszele volt, alig tudott motorral hatramenetben elmenekulni. Kilukadt elol a hajo, omlott be a viz. Bekapcsolta az elektromos pumpat, autopilotot beallitotta, aztan lerohant es vodrozte ki a vizet. Totalkaros lett az orr-resz, a betekeros vitorlatarto. Hivta VHF radion a tobbi hajost, jojjenek segiteni neki. Egy kozeli homokos partot nezett ki a pilotkonyvben, oda gyultek a hajosok, o meg partra futatta a hajot, ami az oldalara dolt, es hozzalatott az ideiglenes javitashoz a tobbiek segitsegevel. Massawaban kiemeltette a hajojat. Ket hetet toltott ott mig kiemeltek, uvegszalat szerzett a fekete piacon, megcsinalta, es visszatettek. 1500 $-t fizetett a kikotonek. Tobbszor ott akarta hagyni az egeszet, nagyon megnehezitette a dolgat az eritreai burokracia, az anyag- es eszkozhiany, vegul megis folytatta.

Hasonloan indult turavitorlazos elete a csaladjaval, mint a mienk, csak o mas anyagi szintrol indult el (broker volt a tozsden, 44 eves korara olyan vagyonra tett szert, hogy nyugdijba ment, azota nem dolgozik). Kisfia is 4 eves lett, mint Almi, amikor elindultak egy a mienknel sokkal nagyobb, 44 labas hajoval, es egy evet vitorlaztak a Bahamakon. Sok gyerekes csalad vitorlazik ott, mondta, volt tarsasaguk, de vegul megis abbahagytak, mert a kisfia nem elvezte, es igy ok se a felesegevel.

Amikor nagyobb lett a fia, vettek egy 36 labast, azzal is vitorlazgattak, aztan abbahagytak. Most 57 eves, egyedul vitorlazik a 25 labas hajojan, a felesege pedig beszall a jo helyeken. Peldaul majusban jon Hurghadaba, hogy Egyiptomot beutazzak.

Denes delutan hozza ment radiozni, en a biztonsag kedveert megint Melamphyrumon maradtam, es vartam a 15.20-as szeljelzest. Karesz ma nem volt, Rudit jol hallottam, le is irtam a szeljelzest, Denes odaat nagyon rosszul vette Rudit, Rudi es a tobbi magyar a frekvencian egyaltalan nem vettek Denest, szoval nem jott ossze a radiokapcsolat, sajnaljuk.

A szel csokkeno es keletiesedo tendenciat mutat az elorejelzes szerint (egyebkent ma is 20-25 csomo fujt). Holnap indulunk tovabb. 50 tmf-re van az Elba reef, a pilot konyv szerint jo hely. Ket lehetoseg van most is: vagy a szuk (1 tmf szeles, zatonyokkal teli) belso csatornaban motorozunk a szellel szembe, vagy kimegyunk 5-6 tmf tavolsagra, es a kulso reszen krajcolunk, nagy hullamokban. Az utobbit valasztjuk, mert nem szeretunk motorozni. Berepult egy kis fecske a kabinunkba, az orrom elott szallt el, akkor meg nem tudatosult, hogy mi ez a repulo valami, szoval jo hangosat sikitottam. Ugy latszik tetszett neki bent, mert kesobb megegyszer bejott.

Maktortat sutottem a ketnapos utunkra, menet kozben ez esik a legjobban es a piskota. A szaraz kekszekhez nincs nagy kedvunk.

 

április 18. -19. Khor Shinab - Elba reef (50 tmf)

 

Boldog nevnapot Andrea!

A katamaran indult el eloszor, utana mi 7.15-kor, majd sorra a tobbiek. A harom szolovitorlazo (az ausztral David a Sahulan, a kanadai Peter a Cool Change-en es a torok Ozkan a megjegyezhetetlen nevu hajojan) a belso utat valasztotta, ott motoroznak egesz nap. A tobbiek kint motoroznak teljes vitorlazattal, a katamaran es Melamphyrum pedig kint vitorlazik. Tulajdonkeppen Torokorszag ota (huuuh, mar 9 honapja) nem vitorlaztunk egyutt ennyi hajoval, pedig milyen nagyszeru erzes. Ket ora mulva mindenki eltunik elolunk (ez elszomorito).

Mar tobb, mint egy eve uton vagyunk, es ebbol csak az Adrian, a gorog szigetek kozott, es a torok partok menten volt igazi vitorlas elet (javareszt charterezok). Azota (Ciprus, Libanon, Izrael, Egyiptom, Szudan, Eritrea) csak elvetve talalkoztunk a vizen egy-egy vitorlassal. Most itt a Kanaan, es hal'istennek nem charterezok, hanem mind foldkerulo, a sajat hajojaval.

A szel gyenge 5-6 csomos es E-EK-i, de a hullamok kellemetlenek a napok ota fujo eros szelek miatt. Krajcolunk, eget a nap.

Megmosolyognivalok: Capensis azt mondta, hogy ok csak nagyon keveset motoroznak. 30 orabol 27-et... Ozkan azt mondja, hogy nem hasznal elektromossagot. Csak az autopilotot, a hutot, a fagyasztot, a laptopot, a VHF radiot, a cd lejatszot, vilagitast, navigacios fenyeket...

Delutanra 10-12 csomosra novekszik az E-EK-i szel, a szelkormany kormanyoz. Kenyelmetlen a hajoban a doles es a hullamok miatt, meg olvasni sincs kedvunk, enyhen rossz a kozerzetunk. Csak ulunk kint a napon, en neha lemegyek, torok a maktortabol, Denes ramszol, hogy neki is hagyjak. Hat ilyen unalmas ilyenkor a vitorlazas.

Delfinek usznak hozzank, es sokaig velunk maradnak. 18-kor legyengul a szel (a hullamok meg nem), es hajnali 1-ig 5-6 csomoval fuj. Ekkor rakezd, es 12 csomaval fuj vegig E-ENy-rol. Orsegben felvaltva, amig gyenge a szel mi kormanyzunk, aztan a szelkormany. Ket nagy kivilagitott hajot is latunk ejszaka, egesz kozel a reefekhez, amiket mi is kerulgetunk.

Elba reefhez erunk 10 elott, a pilot konyv nem jelol egy nagy kiterjedesu zatonyt, a digitalis- es a papirterkepunk viszont igen. A digitalis megbizhatosaga: epp keresztulszeljuk a zatonyt. A reggeli napfenyben (hatulrol kapjuk) fantasztikusan jol latszanak, megis kicsit ideges vagyok, olyan kozel vannak hozzank, es a zatonyos elmenyunk meg elevenen el bennem. Az Elba reefnek semmi koze Elba-szigethez, az arab nevebol "el Dibia" formaltak az angolok az "Elba"-t.

11-12 kozott befut a harom jobarat, es a fiuk mar mennek is buvarkodni, en kenyeret dagasztok. Denes ezeket a halakat lotte, de Ozkan se akart lemaradni, hat meglotte ezt a szegeny papagajhalat, amirol mindenki azt mondja, hogy izetlen a husa. Mi meg nem kostoltuk, majd este kiderul.

A kek szines a papagajhal (Ozkan lotte), a pirosat mar ismerjuk, a Marsa Fijabban 2 kicsit lott Denes, o a spinny squirrel-fish, vele szemben egy trevally, a ket barna es a pici fekete pedig suger.

Kenyer megsult, amig Denes kifilezte a halakat. Aztan Ozkan elvitt bennunket a dinghy-jen buvarkodni. Oriasi sugert lattunk, majdnem 1 meterest, es rengeteg nagy papagajhalat, bigeye emperort, es a millio szines pillangohalat, es egyeb szines halakat. Volt egy nagy blackspotted grunt is, ami a naplomon van. Denes kiijesztette egy asztalkorall alol.

Nem is irtam, hogy megjott a katamaran (Tuscan Tango) is, akihez a Shinabban elsetaltunk. 6-kor a 46 labas katamaranon gyultunk ossze mindannyian, atvittuk a halfileket, grillsuton megsutottuk. 4-en voltak a katamaranon (2 par), es mi oten. Ok fogtak barrakudat, azt is megsutottuk. Toluk hallottuk, hogy egy darab majat, stb be kell tenni a nyelv es az arc koze 5 percre. A barrakuda se, a papagajhal se izlett senkinek, csak egy-egy falatot ettunk beloluk, a tobbi mind megmaradt. Talan nem grillezni kene, hanem olajban, fokhagymasan (en mar csak igy szeretem a halakat). Amiket Denes fogott, azokat azonnal befalta a tarsasag. A katamaranon a 2 par (angol, kanadai, kalifornia, mindenki 65 feletti, a kapitany 72) Szaud-Arabiaban elt es dolgozott 24 evet, a nok, mint apolonok, a ferjek, mint mernokok. Azt mondtak, rengeteg penzt kaptak, hogy ott dolgozzanak. Egy eve vettek meg ezt a 10 eves katamarant hasznaltan Malajziaban, nagyon kedvezo aron 700ezer $-ert. Ujonnan 3 millio $-ba kerult. A kilenc embert teljesen elnyelte az oriasi terasz. Elveztuk a hatalmas hutoladabol felkinalt szensavas vizet, uditoket, Peter (57 es jo fej) a Cool Change-rol a gint es tonicot, annyira, hogy jol berugott, igy a harom jobarat holnap nem megy tovabb (igaz csak Ozkan eroltette az egeszet, mert neki ket honap mulva Ismirben kell lenni, ahol befejezodik foldkerulese), szoval maradnak, es mi is.

Ejszaka 17-19 csomos szel fujt. Ozkannak nincs szelmeroje, de vitorlazos erzekere hagyatkozva erre a szelerore 25-ot mondott, es allitja, hogy ez a jo... igaz Davide is, Petere is azt mutatta, mint a mienk, de ez nem gyozte meg, szerinte a szelmerok nem mernek pontosan, o pontosabb :)), (ja, a szelelorejelzes szelcsendet josolt...). Mar a Shinabnal is az altalunk mert 20-25 helyett 30 felettinek erezte a szelet, szoval teny, hogy erzi a kulonbsegeket.

 

április 20. Elba reef

 

A katamaran reggel elment, Denes is, csak o vadaszni. Egy 2meteres capa uszott alatta egy meterre. Denes nem fel toluk. De a capa nem is erdekelte igazan, annal inkabb a delfinek a zatonynal. Mintha valami vizi tornamutatvanyt adtak volna elo. Felvaltva dugtak ki a farokuszokat, mint valami viragok. Aztan ugrandoztak.

Nem tert vissza ures kezzel. Itt egy trevally, a hatarozonkban leginkabb a mirrorlike trevally-hez hasonlit, es egy kis suger.

Athivtuk a tobbieket estere, halpaprikasra. Ozkan ugy erezte, hogy bizonyitania kell, hat elment o is vadaszni, es levadaszta az osszes meretes halat (a szurkek a bigeye emperorok, a piros a squirrel fish, es van ket suger is):

Megpucolta oket, a legnagyobbat athozta este kisutni, a tobbit a hutobe tette.

Halpaprikas, sult hal, torok zene, magyar nepzene, kellemes este, Peter se reszeg. Megkinaljuk oket a ket honapos, hajokorlaton szaritott tonhalunkbol. Illedelmesen ragcsaljak egy darabig, aztan a vizbe dobjak. Megkerdezik, hogy ne adjanak-e par halkonzervet, Ozkan meg athoz nehany cheddar sajtot, tul sokat vett, nem birja megenni. Holnap indulunk mindannyian. Ja, delutan Denes atuszott Davidhez, es sikerult radioznia Karesszel, Rudival es a temesvari radioamatorrel.

 

április 21. - 23. Elba reef - Delfin reef (Egyiptom!!!) (180 tmf)

 

7.15-kor horgony fel, indulas. Tobbiek motoroznak a 20 tmf-re fekvo Marsa Halaibba, ami a Szudan-Egyiptom vitatott zonaban fekszik, es ahol egyiptomi katonai bazis van. Nem tudjak, hogy kapnak-e engedelyt a horgonyzasra, de motorhibat fognak fullenteni, ha el akarnak oket kuldeni. Mi vitorlazunk a Fendera reef fele, ezt neztuk ki holnapi horgonyzohelynek, 80 tmf-re van. Szel szembol fuj, 12 csomos, de mivel egesz ejszaka is ez fujt (a GRIB file szerinti szelcsend helyett), mostanra igencsak hullamos a tenger. Szembol kapjuk oket, ujra Bukdacs urak vagyunk. A megdolt hajoban merleghintazunk. Ez most egy kicsit megvisel, beveszek egy stugeront, fel ora mulva mar olyan jol vagyok, hogy melegitem a mara eltett halpaprikast. Nyami-nyami. Denes inkabb sos kekszet ragcsal, de nem ker stugeront, pedig o a nagy fogyaszto, en csak a karamellat eszem.

Ma is jottek hozzank delfinek. Ozkanek radiozasat hallgatjuk, Daviddel beertek Marsa Halaibba, kedvesen fogadtak oket a bazison, elvettek az utleveleiket, majd holnap indulaskor visszakapjak. Este kimehetnek a katonakhoz a partra halat sutni. Peter, aki bennunket "little flower"-nek hiv (nem tudja megjegyezni Melamphyrumot, csak azt, hogy ez egy kicsi virag), lassabban halad a 25 labas hajojan, de naplementere o is beer.

18-ra nagyon elcsendesedett a szel, eddig 12-14 fujt E-Eny-rol, 4.5-5-tel mentunk, most 5-6 csomo fuj, 2-vel totymorgunk, de nem motorozunk. Bekes lett a viz, tudom folytatni a naplot. Denes naplementet fotoz.

Kesobb 9-10 csomo fuj, a szelkormany ilyenkor mar tud kormanyozni, mi lent fekszunk, 20 percenkent pittyeg az ora, ilyenkor az orsegben levo kimegy megnezi, hogy rendben mennek-e kint a dolgok, aztan visszafekszik. Mindig ilyen ejszakakra vagyunk, ilyenkor masnap olyan kipihentek vagyunk, mintha vegig aludtunk volna. Hol vannak mar a Foldkozi-tenger alvas nelkul toltott ejszakai atkelesei, amikor meg nem tudtunk aludni a billeges es a hangok miatt. Az orrkabinban fekszem, ahol a legbillegosebb, a leghangosabb, es megis jokat alszom, megedzodtunk.

Hajnalban elertuk a Fendera reefet, de megyunk tovabb, mert kellemesek a viszonyok, irany a Delfin-reef, ami mar hivatalosan is Egyiptom, es januar 16-odikan horgonyoztunk itt. Szel 9-12 csomo, de delutanra 5-6 csomora csokken, 1.8-cal bukdacsolunk elorefele, de 17-kor Denes nem birja tovabb idegekkel es beinditja a motort. Ekkor a St John's reefnel jarunk. Sok reefet kerultunk mar ki, de nem alkalmasak horgonyzasra.

Valtva orsegben. 20-22-ig en motorozok, aztan jon egy kis gyenge szel, Denes 3 orat turelmesen jatszadozik a vitorlakkal, majd ejjel 1 es 3 kozott ujra en jovok, motorozok, a Goncolszeker fele kormanyzok (epp az arboc ketteszeli a szekeret, ezt az iranyt kell tartanom). Majd ujra jon egy kis szel, es Denes ujra a vitorlakkal szorakozik, aztan lehuzza oket, es amikor ujra en jovok, akkor motor be, es 9.45-kor (egyiptomi ido szerint 8.45-kor) lent fekszik a horgony a Delfin reef tukorsima vizeben, 8 m melyen, homokon. A Delfin reef egy K-Ny iranyu, ket lagunabol allo reef, mi a K-iben horgonyzunk most is, mint januar kozepen. Mar ismertuk a bejaratot, nagyon csaloka, mert ugy latszik mintha nem is lehetne bemenni, de megis. Multkor Denes uszva ellenorizte, mielott be mertunk menni. A Red Sea Pilot jol adja meg a koordinatat (elofordul, hogy teved, pl. a Szuezi-obolben talaltunk hibasat). Az Esperanza (Khor Shinabbol) mar itt horgonyzott, a Ny-i lagunaban pedig 4 masik vitorlas, ebbol a Tuscan Tango katamarant ismertuk csak (naluk vacsoraztunk az Elba reefnel), de ok el is mentek ma, es meg vagy 6 buvarhajo. 50 ora alatt 180 tmf, szel fele vitorlazva, kb. 8 ora motorozassal, nem is rossz. (Januarban innen vitorlaztunk a szudani Khor Inkefalig 250 tmf-et 53 ora alatt, 20 csomo feletti hatszelben).

Ilyen a szelcsendes, tukorsima vizen a motorozas:

Most 3-5 csomos szello fujdogal:

Es 13-15 csomos szembeszelben:

Ez pedig 20 csomos hatszel, hatulrol jonnek a hullamok, mi epp lent vagyunk egy hullamvolgyben, a Szuezi-obolben keszult oktoberben:

De nezzuk a Delfin reefet, szemben a Ny-i lagunabol reszlet:

8 meter melysegben alattunk korall es homok, meduzak usznak a lagunaban:

Kipecaztunk egy fules meduzat vodorrel, nem csip:

Mikor megjottunk tukorsima volt a viz, aztan elmentunk buvarkodni es megjott 10-12 csomoval a regota igert K-Dk-i szel. Itt van egy koralltomb, amitol tavolsagot kell tartani:

Elcsonakaztunk egy koralltombhoz, aztan be a vizbe, es Denes azonnal lott 3 kis halat (2 korallsugert (Cephalopholis miniata) es egy mi snappernek hivjuk, angolul Moses Perch, Black-spot Sea-Perch (Lutjanus fulviflamma)). Aztan videoztunk, fotoztunk a viz alatt gyonyoru korallokat, halakat, de a dvd serult volt, es csak a kameraban lehet visszanezni... Gyonyoru szinorgia volt lent, sargas-zoldes lagy, lengedezo brokkoli korallok, egy meter atmeroju lila ujjkorall-szeru koralltomb (majd elajultam, annyira szep volt), a szokasos sotet ciklamen ujjkorallok, agyvelokorallok, egy meter atmeroju plate fire korallokbol allo tomb, es millio mas, es a halak kozottuk. Mint egy viragos ret.

Ez a suger gyonyoru es finom. Piros alapon kek pottyok fekete konturvonallal. Az ebed: rizs norival (japan szaritott alga), sult hallal es szojaszosszal. (A norit meg Almos is szereti. Svajcban neha csinaltunk sushit, es a picike maga csinalta az adagjat. Kiteritette a norilapot, rakent egy adag rizst, arra lazacot vagy konzervhalat tett, es mint a makos beiglit, feltekerte, es szojaszoszba martogatta.)

Estere megjott Ozkan es David, Peternek meg egy ejszaka kellett. Folytatas az Ujra Egyiptom reszben.