2009. február 05. - 11.
Massawa és Asmara
Eritrearol a wikipediabol. Ide csak par sort kopizok: "A középkorban az Akszumi Királyság szétesését követo"en a mai Eritreában törzsi államok alakultak. Viszonyuk nem volt békés. Szulejmán szultán török serege 1557-ben hódította meg Masszavát, es mélyen behatoltak dél és délnyugati irányban Etiópia Tigre tartományába, mielo"tt visszaverték o"ket. 1578-ban a törökök elhagyták Masszavat és környekét. Maradék birtokaik 1865-ben egyiptomi, 1885-ben olasz kézre kerültek.
A gyarmati idoszak: Az Afrikáért folyó versenybe Olaszország, mint az egyik európai gyarmatosító hatalom szállt be, birtokokat szerzett a korabeli világ legforgalmasabb hajózási útvonala mentén fekvo" stratégiai jelento"ségu" partvidéken.
1890 Újév napján a mai Eritrea területét olasz gyarmattá nyílvánították. Menelik császár elutasította az olasz védnökség elfogadását, hadat üzent Olaszországnak és megverte o"ket az aduai csatában 1896-ban. Az Asszab és Masszava körüli területek olasz kézen maradtak Eritrea néven. Ennek jelentése "a Vörös-tenger országa", és Carlo Dossi nyelvész és író javasolta. Ezzel megszületett a mai Eritrea, míg Etiópia többi része Menelik elleno"rzése alatt maradt.
1936-ban Mussolininak sikerult megszereznie Etiópiát és Olasz-Szomáliát, es egyesitette Eritreaval. Az olasz uralom alatt Eritreában bizonyos mérvu" iparosítás következett be, és modern infrastruktúrát építettek ki (utakat és az Eritreai Vasutat).
Az olaszok 1941-ben vereséget szenvedtek a szövetségesekto"l és Eritrea ideiglenesen brit igazgatás alá került. A háború után a Közgyu"lés 46/10 arányban arra szavazott, hogy Eritrea váljék szövetségi országgá Etiópiával legkéso"bb 1950. december 2-ig. Eritreának saját törvényhozása és közigazgatása lett, képviselo"i az etióp parlament kéviselo"ivel együtt szövetségi parlamentet alakítottak.
1961-ben megkezdo"dött az 30 évig tartó eritreai függetlenségi harc. Ekkor diákok békés tüntetést tartottak az emberi jogok és Eritrea autonómiájának megsértése miatt. Erre Hailé Szelasszié etióp császár heves elnyomó intézkedésekkel válaszolt, feloszlatta az államszövetséget, 1962-ben Eritreát Etiópia 14. tartományának nyílvánította. 1993. május 24-én kiáltották ki Eritrea függetlenséget.
1994-ben Eritrea megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szudánnal, arra hivatkozva, hogy az iszlám terrorista csoportokat támogat Eritrea destabilizálásának céljával. Mindkét ország a másikat vádolta lázadó vagy "terrorista" csoportok támogatásával, külföldi támogatást keresett a másik destabilizálásához. A diplomáciai kapcsolatokat tíz év után 2005-ben állították helyre.
1996-ban Eritrea rövid háborúba bonyolódott Jemennel egy tengeri határvita miatt, amit a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése 1998-ban oldott meg. Azután a két állam kapcsolata normalizálódott.
A független Eritreára a legsúlyosabb hatással az Etiópiával újjáéledt ellenségeskedés volt. 1998-ban határháború tört ki Badme város hovatartozása ürügyén, majd 2000-tol a vitatott határszakasz mentén eritreai területen 25 km széles demilitarizált ütközo" övezetet jelöltek ki, amelyet az Egyesült Nemzetek békefenntartói elleno"riznek.
Népek: tigrinya 50%, tigre 22%, kunama 18%, afar 4%, arab 6%. Vallások: mohamedán 50%, kopt keresztény 40%, egyéb 10%.A világ egyik legszegényebb agrárországa. Az 1998 és 2000 között Etiópiával vívott háború is sokat ártott az ország gazdasági életének. A fo" gazdasági tevékenysége a halászat és a nomád pásztorkodás. A tengerparti területeken jelen van a gyöngyhalászat és a sólepárlás is. Kiköto"je, Aszeb jelento"s tranzitforgalmat bonyolít le, az itt található ko"olajfinomító termékeit Etiópia vásárolja. Másik jelento"s tengeri kiköto"je Maszava.
A massawai-obol egy kellemetlenul hullamzo obol. Veszelyes a hely a steg mellett, a visszaverodo hullamok durvan lokdosik a hajot a partfalnak. A pufferek sem nyujtanak vedelmet. Amikor megjottunk, latva a tobbi hajot, mi is a partfalhoz kotottunk, de ot perc utan ugy dontottunk, hogy inkabb horgonyzunk. Korabban az obol belsejeben horgonyoztak a jachtok, de 5 lopas is elofordult az elmult evben, ezert most az orzott teherkikotobe allitjak a jachtokat a partfalhoz.
Erkezesunk elott egy hettel vezettek be, hogy 15 dollart kell fizetni naponta, hajomerettol fuggetlenul. Szolgaltatas semmi. Se viz, se aram, se zuhany. Mi hiaba horgonyzunk, behajtottak rajtunk is a napi 15 $-t. Ugy mozgunk, mintha nyilt vizen lennenk, de jobb a helyzetunk, mint a partfal melletti hajoknak.
Az orszagba valo be- es kijelentkezesert nem kell semmit fizetni. Ket napra adnak ingyen shore pass-t, utana vizumot kell venni, 40 $/fo/honap.
Rajtunk kivul van meg egy katamaran, a Lady Jane III, aki Rotormannal kelt at a Panama-csatornan. Most megy el egy olasz katamaran, az a hatalmas, kek testu. Tobb fos szemelyzete van a kapitanynak, most jottek a baratai, oket viszi buvarkodni par napra a Dahlak-szigetekhez. Szeptemberben indul el Thaifold fele. Ez az egyik ajanlott idoszak, ilyenkor kellemes hatszel fuj abba az iranyba.
Es itt all egy ket honapja erkezett svajci szolovitorlazo hajoja is. A hajo oldalat megviselte, ahogy a steghez csapodott parszor. Most epp dagaly van. Apalykor a steg szintje alatt van joval a hajo fedelzete. A gazdaja, a kikotoi emberek szerint, egy iszakos, problemas ember. Elege lett allitolag a vitorlazasbol, itt hagyta a hajojat, ingyen viheti barki.
Faradtak voltunk a harom naposra nyult non-stop vitorlazastol, ezert az esti setat kihagytuk. Be kellett venni a szaritott halakat, mert ket varju rajuk talalt, es elkezdtek csipegetni. Utana nagyon ideszoktak, de csak kettot tapsoltunk, es elrepultek. Ettuk a sok finom halat, zuhanyoztunk a hajon edes vizzel, aztan beleajultunk az agyba. De elotte meg leutottunk par szunyogot, es szunyogriasztoval befujtuk magunkat. Meleg van, 34 fok a kabinban, reggelre lemegy 28 fokra. Magyarorszagon kozben lefagy az emberek keze, laba, esik a ho, futeni kell...
Itt Magyarorszaghoz kepest 2 oras idoeltolodas van. Szudanhoz kepest egy. At kellett allitanunk az orakat, es a mi bioritmusunkat is. Reggel kieveztunk a partra, es megismerkedtunk Jimmel a Lady Jane III-rol. Malajziabol jott ide non-stop, egy honap alatt, egyedul. Felesege meg onnan repult haza karacsonykor Angliaba, mert megszuletett a harmadik unokajuk. A napokban repul ide vissza, es folytatjak egyutt az utat Egyiptomba. Sajnalja, hogy igy nem lesz teljes a foldkerulese, de a kisunokaja tobbet jelent a szamara.
Az internetes noonsite-oldalon - hajosok elmenybeszamoloirol - olvastuk, hogy a penzt csak a bankban lehet valtani. A kikotoben kell kernunk egy nyilatkozatot, ezzel mehetunk a bankba, csak erre adnak penzt. 1 $-ert 15 nakfa helyi penzt. De azt is olvastuk, hogy amint kilepunk a kikotobol, azonnal jonnek a kis kocsmak, es mindenki penzt akar majd valtani. Azt is irtak, hogy Mike a Yasmin kavezo tulajdonosa segit a hajosoknak mindenben. Nala akartunk penzt valtani, informalodni Massawarol.
Sajnos leszolitott bennunket "Dzsanni" vagy "Dzsonni", es 18 nakfat ajanlott 1 $-ert. Jimtol hallottuk, hogy o is ennyiert valtott, de gondoltuk Mike-ot keressuk meg elobb. "Dzsanni" vagy "Dzsonni" azt mondta, hogy Mike most nincs a varosban. Nem gondoltunk semmit, de 50 $-t valtottunk, mert a penz kellett, ha barmit el akarunk intezni meg ma, es holnap meg a fovarosba utazunk ket napra. Megittunk vele 1-1 teat es szensavas!!! vizet. Ez mar nagyon hianyzott. Egyiptomban nagyon draga volt, nem vettunk, Szudanban nem volt, itt az olasz befolyas miatt ujra van. A srac szeretett volna meg uzletelni, pl. azt mondta, hogy elore kell venni buszjegyet Asmaraba, a fovarosba, o majd mindjart megveteti nekunk holnapra. Nem biztuk ra, es mint kiderult, ebben se mondott igazat.
Mentunk tovabb, es talalkoztunk Mike-kal, aki termeszetesen itt volt. 21 nakfat adott 1 $-ert. Adtunk neki mosnivalot, 10 ruhadarab 600 Ft-ert. Kerdezte, hogy kell-e diesel. Tud szerezni 20 nakfa/liter aron. Egyenlore nem, de majd meggondoljuk. Elobb szet akartunk nezni.
Az orszagban valo utazasokhoz engedely kell, es termeszetesen vizum, ezt megkaptuk 40 $/ fo/ honap. Utana elsetaltunk a Turisztikai Hivatalba, ahol egy treningnadragos srac kiallitott ket engedelyt, hogy masnap a fovarosba utazzunk (600 Ft), ezzel egy masik epuletbe setaltunk, ahol egy pecsetet kellett volna kapnunk ezekre a papirokra. Nem volt ott az illetekes, jojjunk vissza kesobb.
Epp ott volt egy benzinkut, megneztuk mennyibe kerul a diesel. 1 $/liter. Azt olvastuk a noonsite-on, hogy az orszagban a dieselt jegyre adjak mindenkinek, a benzin viszont szabadon vasarolhato. Megkerdeztuk a terningnadragosunkat, hogy vehetunk-e dieselt. Mondta nem. De segitokesz volt, es felvitt a fonokehez.
Elmondtuk, hogy szeretnenk 15 liter dieselt vasarolni, ennyi fogyott el Suakin (Szudan) ota. Kevesellte. Mondtuk, hogy kis vitorlashajo vagyunk, keveset motorozunk, es nincs hely tobb tarolasara. Megkerdeztuk, hogy miben kell fizetni, dollarban vagy nakfaban. Nakfaban. Nem problema, van. A, valtottunk a bankban? Nem, kaptuk egy hajostol, akinek mar nem kellett. Az nem jo. Itt egy kulfoldinek csak a bankban szabad penzt valtania. Es nalunk kell lenni a papirnak, hogy ott valtottunk. LE lettunk szurva. De rendes volt, es mondta, hogy ir egy hivatalos papirt a benzinkutasnak, hogy 15 liter dieselt fogunk tole venni, es dollarban fogunk fizetni. Jojjunk vissza 1/2 4-re, addigra kesz lesz a level.
Faradtan a melegtol, es a sok uj elmenytol, visszasetaltunk a hajohoz. Ujra halebed, szieszta. Itt 11 - 16-ig szieszta van. Megbeszeltuk Denessel, hogy csak o megy vissza, en meg csinalom a honlapot. Aztan majd, ha visszahozta a dieselt, elmegyunk internetezni. Lattunk tobb helyen is.
Ket-harom ora mulva megjott Denes. Nincs diesel. Az oreg ur mar varta a hivatalos papirral, es egyik beosztottjat, egy archeologus sracot a Denes kiseretere rendelt. Elbuszoztak a varos szelere, mert csak ott adnak nekunk dieselt. Egy lepusztult telephelyen kellett varakozniuk, amig a portasszeruseg megkereste az illetekest. Az elvitte a levelet a meg illetekesebb szemelynek. Majd visszajott a valasszal. Mivel tul keves dieselt akarunk, ezert nem adja dollarert, mert neki azt azonnal a bankba kell juttatnia, nem lehet torvenyesen senkinel valuta. O pedig 15 dollarert nem fog egy embert elszalajtani a bankba. A nakfankat pedig nem fogadja el, csak ha van rola banki papirunk.
Az egeszben az volt a jo, hogy tenyleg igyekeznek betartani a torvenyt. Olvastuk, hogy nem turik a korrupciot. Azert Denes megprobalta rabeszelni az archeologus sracot, hogy tudja meg egy buszsofortol, honnan lehet feketen dieselhez jutni. A sofor mondta, hogy nem mondja meg. Nem gond, majd Mike szerez.
Visszafele Denes meg beugrott a pecset miatt. Nem volt ott az illetekes, jojjunk vissza reggel, mielott utaznank Asmaraba.
Denes mikor visszaert a hajora, megivott 1.5 liter limonadet. Aztan elmentunk internetezni.
Az internet nagyon lassu. Egy ora 10 nakfa, azaz 100 Ft. Elucsorogtunk 2.5 orat, mire a leveleinket le-, a honlapot pedig feltoltottuk.
Visszaerve a hajora Denes rosszul lett. Az este soran 3x hanyt. Lehet, hogy sok volt a limonade? Reggelre szerencsere rendbejott, igy nem miatta kellett elhalasztanunk az utazast.
Reggel se volt ott az illetekes, jojjunk vissza 10-re. Mara mar lottek a fovarosnak. Ilyen keson nem megyunk, mert 5 ora a buszut. Tegnap megtudtuk, hogy hol lehet ivovizet toltetni a kannainkba. Szerencsere a turisztikai hivatal utcajaban. A viz nagy kincs, a legtobb hazba nincs bevezetve. A lakosok is kannakkal mennek a vizfelvevo helyre, 1 liter 10 Ft. Ezt a vizet egyebkent palackozzak is, ugy 140 ft 1.5 liter.
Visszamentunk a hajora, es elhoztuk az osszecsukhato teherszallitonkat es a kannakat. 10-re a hivatalnal voltunk, de nem jott az illetekes, es nem tudni jon-e. Negyen targyaltak az ugyunket az utcan. A treninggatyas, ket kint acsorgo ember, es egy portasszeru. Pecset nelkul nem mehetunk, ezt letisztaztak velunk. Az illetekes mobilszamat nem tudtak. Akkor mi legyen? Egesz nap itt kell varni, hatha bejon. Szerencsenkre a treningnadragos sracot megbizta a fonoke, hogy o varjon a papirjainkkal. Este 6-ra meglett a pecset. Mehettunk ket napra Asmaraba.
Ami erdekes volt meg az egeszben, hogy az illetekes epuletet egy idos, turbanos ferfi vigyazta, akit nalunk tipikus hontalannak gondolna az ember. Az epulet oldalaban a szakadt szeke, mellette arnyekban butykosok, rongyok. Es olyan tisztelettel beszelt vele a turisztikai miniszterium treninggatyas munkatarsa, mintha a fonoke lenne. Sok helyen tapasztaltuk, hogy az idos ferfiakkal nagyon udvariasan bannak. Amikor a fovarosba utaztunk, a buszra felszallt neha egy-egy foldmuvelo, kapaval, batyukkal, fuvekkel, es mindenki segitett nekik, fogtak a cuccaikat, kezet csokoltak nekik, ha ismertek. Hihetetlen, nagyon tanulsagos volt, mi is tanulhatnank toluk. Tobb tiszteletet az idosekkel szemben!
A treningnadrag gyakori viselet a fiataloknal. Ebben mennek etterembe, moziba, ebben dolgoznak. Nok, ferfiak egyarant. Legalabbis itt Massawaban.
Ut a kikotonkhoz. Az epuletek meg az olasz gyarmati idokben (1890-1940) epultek, sajnos a 30 ev fuggetlensegi haboru jelentos reszuket megrongalta. A helyreallitasukra nincs penz. Jorgen, a sved hajos annyira lehangoloan beszelt Massawarol, a lepusztultsagarol, hogy mi azt hittuk egy ujabb Suakint (Szudan) fogunk viszontlatni. De szo sincs rola. Jorgen is atertekeli majd magaban az eddig latott vilagot, ha meglatja Suakint. Itt Massawaban csak be- es kijelentkezni ment ki a partra. O tanacsolta egyebkent, hogy hova horgonyozzunk majd, ha nem tetszik a partfal, mert neki se tetszett.
Olasz befektetok altal epulo nyaralo resort, es 3 helyi hajo. Ide nem allhattunk.
Szetlott epulet.
Meg epuloben van ez a modern epulet. Irodak, lakasok, ettermek, uzletek szamara.
Iskolasok az egyenruhajukban. Mivel Eritrea lakossaganak csaknem fele (40 %) kereszteny, ezert ez az orszag ujra feludules volt. Az utcakon normalis aranyban kozlekednek az europai ruhazatu nok kendo nelkul, es a ferfiak. Nok arulnak az uzletekben, a piacon. Mindenki fekete, de nem igazi negerek. Keverekek.
Nagyon meleg van, 34 fok a hajoban elsotetitve, szellosen. A lakosok ilyen ablakokkal vedekeznek. Nekunk nagyon tetszik.
Ide jarunk internetezni. Ilyen olasz epuletek vannak itt Massawaban, a helyi stilussal otvozve.
Ot ora a buszut a fovarosba, Asmaraba, ami 2350 m magasan fekszik. Fejenkent 300 ft-ot fizettunk a buszjegyert. Eritreaban csak minibuszok kozlekednek, egyaltalan nincs masfajta busz.
Utkozben ellenorzopontok vannak, mint Egyiptomban es Szudanban is, es itt a helyieket ellenorzik. Meg kell mutatniuk a papirjaikat. Nekunk csak egyszer kellett odafele es visszafele is. Visszafele leszallitottak bennunket, es az ugybuzgo katona a felettesehez vitt minket az engedellyel.
A felettes alsogatyaban mosott az ut szelen. Felvett egy nadragot, aztan ot percig tanulmanyozta a sotetben a papirunkat, utana atmentunk az ut tuloldalara, ahol volt egy lampa, itt is megbamulta, forgatta, majd megkerdezet, mi a nevunk. Mutatta Denes, hogy a legelso sorban van. Aztan kis csend. Es milyen orszagbol jottunk? Ez van a masodik sorban. Nem ertettuk az egeszet. Harom nyelven volt minden a papiron. Angolul, arabul es tigrinya-ul, a helyi nyelven. Nem akarom elhinni, hogy nem tudott olvasni. Mindegy, visszaszallhattunk a buszra.
A beduinok buszra varnak. Ha teli van, akkor varnak a kovetkezore. Itt az ut szelen. Ha nem sikerul, akkor hazamennek, es masnap ujra jonnek. A sarga kannak vizes kannak. Itt mindenki ilyet visz magaval.
Tevek, kecskek es, mar magasabban fekvo helyeken, tehenek.
Egy pici falu, ilyen kocsmakkal, de a hazak is ilyenek.
Autos iskola. Szlalompalya. Es lent a piheno hely, ahol a buszok megallnak, es ki lehet szallni, 20-25 percet varakozunk itt. Vettunk sult kukoricat, zsömlét!!!, (pitat egyaltalan nem lattunk se itt, se Massawaban, se a fovarosban) es faagakat, amikkel a helyiek a fogukat tisztitjak. Ez az eritreai fogkefe, fogkrem nincs hozza. Egy koteg 10 cm-s darabokra tordelt vekony agacska 10 Ft.
Mi is vettunk, es hogy igazan beleolvadjunk a fekete utastomegbe, a tobbiekkel egyutt tisztitottuk a fogunkat. Kepzeljetek el, ahogy 30 ember egyszerre dorzsoli a fogat a buszon... Milyen lenne ez otthon egy tavolsagi jaraton... Szep feher fogaik vannak. Nem csak ugy latszik a sotet boruk miatt, hanem tenyleg feherek. De a szemfoga sokaknak aranybol van. Lehet, hogy ez valami torzsi hovatartozas jele? Mert tul sok embernel lattuk. Egy masik torzsi jel a halantekon egy hosszabb es egy rovidebb karmolas nyom. Vagy az arc ket oldalan 3-3 karmolas nyom. A hajviseletek es ekszertipusok is torzsenkent valtoznak. Napokat lehetne eltolteni csak ezeknek a nezegetesevel.
Mecset.
Nagyon tetszett az ut, vegre hegyvideki tajakat lathattunk, de a novenyezet teljesen mediterran. Kaktuszok, eukaliptuszerdok valtjak fel a tamariszkuszfakat, ahogy emelkedunk.
Megerkeztunk Asmaraba, es elindultunk megkeresni azt a hotelt, amit meg Massawaban ajanlott a turisztikai miniszteriumban dolgozo masik srac, aki mellesleg archeologus, de nincs ezen a teruleten munka. Megtalaltuk az olasz villanegyedben, de 46 $ (10e Ft) volt egy ketagyas szoba. Huhhh, azert ez kicsit sok. Mig a hotelt kerestuk, eloszor erre a szepn hazra bukkantunk. Mondtam Denesnek, menjunk be, kerdezzuk meg, biztos nagyon draga, de csak latni szeretnem belulrol.
230 nakfa, azaz 13 $ (2600 Ft). Maradtunk. A villat 1920-ban epittette egy olasz spagetti milliomos, kubista stilusban. Sose aludtunk meg ilyen regi villaban, ilyen hatalmas szobaban, mint itt. Ez a resz itt a Rozsadomb. Csak madarcsivitelest lehetett hallani, es a templomi harang kondulasat, na meg a muezzint. Es vegre igazi agyban alhattunk, Denesnek se kellett osszegornyedve kozlekednie, mint a hajoban. Es nem billegtunk. Igazi elmeny volt itt lenni. Es az a kellemes huvos hegyi levego este es reggel, amikor kellett a polar es a hosszunadrag.
Fent aludtunk, jobb oldali ablak a mienk. Innen a kilatas:
Masik oldalon is volt ablakunk, onnan erre a szep villara, a penzert latogathato "Villa Roma"-ra lattunk, ami orzott volt:
A wikipediabol Asmararol: "A mai település 1880-as évek elott egy kis falu volt. 1900-1940-ig az olaszok a saját koloniájuk székhelyévé tették. Az olaszok 1941-ben vereséget szenvedtek a szövetségesektol, és Eritrea ideiglenesen brit igazgatás alá került. 1941-52-ig az angolok Aszmarat tettek meg adminisztracios kozpontjuknak, de nem valtoztattak a varos kepen. A város épületei még ma is orzik az olasz gyarmatosítás emlékeit. Az ország 1993-ban nyerte el függetlenségét, azóta Aszmara a független állam fovárosa."
Egy olasz ovoda keritese.
A kereszteny asszonyok egy csoportja igy oltozkodik. Gyerekeiket nem babakocsikban toljak, nem lattunk egyetlen babakocsit se, Szudanban sem. Lehajolnak, a gyereket oldalrol a hatukra veszik, egy vekony kendovel magukhoz szoritjak, es a kendot a mellkason megkotik. Nem birtam levenni a szemem ezekrol az asszonyokrol, amikor felvettek vagy levettek a hatukrol a kicsit. De nem csak a gyereket szallitjak igy, hanem mindent. Zsakokat, taskakat.
A nok egyebkent szerintem csinosak, nincsenek egyaltalan elhizva, formas karjuk van, aranyos testalkatuk. Az atlagmagassag 160 cm, ettol kuriozumnak szamit az elteres.
Olasz hatasra sok a versenybiciklis. Jo minosegu az Asmaraba vezeto hegyi ut, es kicsi a forgalom. Idealis bringazohely.
Asmara nevezetessegei koze tartozik ez a szep epulet, jelenleg az Eritreai Bank mukodik benne.
Mikulasvirag-fa.
1923-ban epult Asmara masik nevezetessege, egy olasz kapucinus rend altal epittetett katedralis. Kupolainak a belso festese nagyon szep, a csillagos eget utanozza. Mintha visszamentunk volna Egyiptomba Luxorba, a Kiralyok volgyebe vagy Hatsepszut halotti templomaba. A sirkamrakban a mennyezetekre a csillagos eget festettek. Reszlet Hatsepszut halotti templomabol:
Asmaraban alig akad tobbemeletes haz. Ezert a templomok es mecsetek jol latszanak, jo tajekozodasi pontok.
Ez a Szuz Maria ortodox templom, 1938-ban epitettek olaszok es eritreaiak egyutt. Elotte a nenik egy bacsi vezetesevel vegzetek furcsa szertartasaikat es eneklesuket. A templomba csak mezitlab szabad belepni, a noknek be kell kotniuk a fejuket, es a templom jobb oldalan, a ferfiaknak pedig a bal oldalan szabad tartozkodni.
Az itt elok sajat arcmasukra mintaztak az alakokat. Lent a templom kertje:
Eritrea egyik északi városanak, Nakfanak a bombázása és ostroma az eritreai ellenállás szimbóluma. Errol nevezték el az eritreai pénzt.
Az arab negyed. Itt volt a buszmegallo is a kozelben. A sorban allas ugy zajlik, hogy az emberek a taskaikbol, csomagjaikbol epitenek sort. Mi is erkezesunkkor beraktuk a csomagunkat a sor vegere, aztan jottek masok is, ok meg utanunk. Es mig a csomag sorban all helyettunk, mi mehetunk vasarolni az 5 lepesre kezdodo piacra. Egy minifurgonba osszesen 30 ember fer be. Mi a harmadikra fertunk fel, ez persze 2-3 ora varakozast jelentett. Addig figyelhettuk a sokfele embert es szokasaikat.
Denesre reggeli utan ratort a hasmenes. Amikor jobban lett, elmentunk Mike-hoz a Yasmin cafeba, elhoztuk a mosast es a dieselt. Igaz, hogy elso nap 20/litert mondott, de mara 35/literre valtozott az ar. Igy is megvettuk.
Denesnek itt ujra ment a hasa. A hajon bevett egy Egyiptomban vasarolt antibiotikumot, es 3 szentablettat, hogy kibirja, amig a parton atszuri a mi kannainkba a dieselt. Nem tudjuk mi okozza ezt a hasmenest. Ket napja ettunk egy-egy szendvicset Asmaraban, es ittunk hozza helyben keszitett papaya- es narancs juice-t. Tegnap Asmaraban csak szaraz sutiket ettunk es 1000 ft-ert Mackosajtot, aminek tobb mint a fele peneszes volt, ki kellett dobni. Ettunk meg olasz sajtot is, olyan volt kicsit, mint a trapista. Banant. Es palackozott vizet. Semmi mas helyi dolgot nem ettunk.
Este meg volt egy hasmenese internetezes kozben. Ezzel a holnapi indulas elnapolva.
Denes gyengen erzi magat, ez abbol is latszik, hogy a hagymas tojasrantottat hagyma nelkul kerte. Bevett megint egy antibiotikumot, aztan irany a piac.
Ez itt a piac, de ma ugy latszik nem arulnak. Meg penteken mutatta meg az archeologus srac Denesnek. Akkor teli volt arusokkal. Azt elfelejtette mondani, hogy nincs minden nap. De utkozben lattunk egy helyen valami piacfelelt, visszasetaltunk, es ott vettunk banant (140 Ft/kg), paradicsomot (120 Ft/kg), narancsot (350 Ft/kg), repat (180 Ft/kg). Az itteni piacon, ellentetben a muszlim orszagok piacaival, csak nok arultak. Igazi feludules.
Febr. 10-13-ig tart Massawa gyozelmi unnepe. Szoborkiallitas, esti, szines kivilagitas az, amit mi ebbol lattunk.
Szep szines kendo a derek kore csavarva: sok fiun es ferfin lattuk. Gyakori viselet a muszlimoknal.